Akiknek méltatlanul leáldozott

„Most Cimbalmi Tóth Ida tarjánozik. Helyesbítek: cimbolázik.” Egy gyöngyszem a televíziós bakikból. Az első bemondók 1957 elején kerültek képernyőre, és 2006 tavaszán váltak meg tőlük, méltatlan körülmények között. Mára teljesen eltűnt ez a feladatkör, de a régi kedvencekre még mindig nosztalgiával gondolunk vissza.

Ország-világBorzák Tibor2012. 02. 15. szerda2012. 02. 15.

Kép: Kultúra - Sport - Takács Marika és Tamási Eszter a SZÚR-on, Fotó: Szebellédy Géza

Akiknek méltatlanul leáldozott
Kultúra - Sport - Takács Marika és Tamási Eszter a SZÚR-on
Fotó: Szebellédy Géza

Televíziós bemondó először az MTV 1957. február 23-i kísérleti adásában mosolygott a nézőkre. Nem sokkal később, július 11-én megjelent a képernyőn Tamási Eszter, két hétre rá pedig Takács Marika – tehát ők az „ősbemondók”. Aztán jöttek a férfiak, a sort Varga József kezdte, Kovács P. József, Mohai Gábor folytatta. A hatvanas években bővült a csapat, Kudlik Júlia, Kertész Zsuzsa, később Hajas Ilona, Berkes Zsuzsa, Endrei Judit, Bay Éva és még sokan mások is feltűntek. Valóságos rajongói táboruk volt, divatot diktáltak, stílust teremtettek – és a férfinézők plátói szerelmet tápláltak a legszebb bemondónők iránt.

Tündöklésük 2006 tavaszán ért véget. Ekkor döntött úgy a köztévé vezetősége, hogy nincs rájuk szükség a továbbiakban. „Eljárt fölöttük az idő, elkapcsolnak a nézők, ha meglátják őket” – nyilatkozta az akkori műsorigazgató. Néhányukat egy ideig még más munkakörben foglalkoztattak, de akadtak olyan hírességek, akiket méltatlan körülmények közt bocsátottak el.

Aki a lányának beszélt

Tamási Eszter (1938–1991) immár húsz éve nincs köztünk, 53 esztendős korában halt meg. Mezőtúrról, szegény családból került a fővárosba, színésznőnek készült. Rózsahegyi Kálmánnál tanult, közben építőipari adminisztrátorként dolgozott, filmekben statisztált. Az MTV fénykép alapján választotta ki, a kísérleti adások után ő szerepelt először rendszeresen bemondóként. Láthattuk a Híradóban, az Iskolatelevízióban, sokáig nevéhez fűződött az Önök kérték műsora, konferált a Táncdalfesztiválokon. Bárhol is tűnt fel, természetesen viselkedett, mindig mosolygott. Bevallása szerint azért, mert így hamarabb érte el a célját. Ruhakölteményeket varrt, saját maga fodrásza volt.

Emelt fővel viselte betegségét, a megpróbáltatásokat. Agydaganata veszélyes helyen fejlődött ki, nem lehetett eltávolítani. Aztán 1990-ben mégis muszáj volt megműteni. Semmi másra nem gondolt, csak a gyógyulásra, vissza akart térni a képernyőre. De azt is eltervezte, mi lesz, ha nem tud többé mozdulni. Legkedvesebb barátnője mindennap meglátogatta a kórházban, Tamási Eszter utoljára azt mondta neki: „Elmegyek” – és reggelre tényleg elment.

Ritkán látni a televízióban olyan kedves embert, mint amilyen ő volt, ezért is lehetséges, hogy akik hajdanán szerették, máig őrzik az emlékét. Amikor a nézőkhöz szólt, mindig a lányát képzelte maga elé. Együtt nyitottak gyógynövényboltot Budán, ami most is működik. Talán kevesen tudják, hogy gyengéd szálak fűzték Ortutay Gyula akadémikushoz, aki a nemrég kiadott titkos naplójában is megemlíti a kapcsolatukat.

Aki ritkán bakizott

Érdekes módon Takács Marika (1938–1997) kapott előbb státust a televíziónál, holott két héttel később kezdte a pályáját, mint „riválisa”, Tamási Eszter. Az ELTE bölcsészkarán végzett, de vonzódott a színészethez, tanult énekelni is. Alkalmi műsorközlőként figyeltek fel rá, az MTV volt az egyetlen munkahelye. A meleg tekintetű, nyugalmat sugárzó bemondónő ritkán hibázott, kisebb bakik azonban nála is előfordultak.

Kazimir Károly, a Thália Színház hajdani direktora volt a férje. Sokáig úgy tudták, nem lehet gyermekük, ezért a sors ajándékának tartották, amikor Marika 42 esztendősen világra hozta leányukat. Nem sokkal utána egy csomót találtak a mellében, ami jóindulatúnak tűnt. Ám tíz évvel később ismét jelentkezett a probléma. Senkinek nem beszélt róla, titokban járt orvoshoz. De látszott rajta, hogy nagyon beteg, műtéten is átesett. A végsőkig tartotta magát, nem hitte el, hogy meg fog halni.

Egyebek mellett erről is beszélt leánya, Kazimir Annamária a Szabad Föld Online-nak évekkel ezelőtt adott interjújában. Bár szülei inkább zenei pályát szántak neki, ő mégis a színművészettel próbálkozott. Erre a szakra nem vették fel, viszont bekerült Vitray Tamás tévés osztályába, 2006-ban kapott diplomát. Nehezen engedi el szüleit, ezért is készítette vizsgafilmjét édesanyjáról. Édesapjának is szeretne emléket állítani. Évekig televíziós szerkesztőként, műsorvezetőként dolgozott, mostanában nem hallani róla.

Aki próbált vidám maradni

Hajas Ilona (1951–1989) már egy újabb generációt képviselt, nevezhetjük a hetvenes-nyolcvanas évek televíziós sztárjának. Ezer szállal kötődött Vas megyéhez, szülei pedagógusok voltak, irodalmi színpadot is vezettek. Nem véletlen tehát, hogy ezt a pályát választotta, amiként nővére is. Tanulmányait a szegedi tanárképzőben kezdte és a pécsi főiskolán fejezte be. Az ottani amatőr irodalmi színpadon ismerkedett meg élete első nagy szerelmével, akitől 1973-ban lánya született. Vincze Vivien egy kereskedelmi rádió hírolvasójaként vált ismertté, de legendás édesanyjával sosem kérkedik.

A jellegzetes hangú, bájos bemondónőre a pécsi stúdió kezdő riportereként figyelt fel a híradós Matúz Józsefné. Miután Pestre költözött, mindjárt mély vízbe dobták, vezette az Iskolatelevízió adásait is. 1980-ban hozzáment Szabó Gyulához (nem a színészről van szó!), együtt csinosítgatták budai lakásukat. Ehhez sok pénz kellett, ezért rengeteg vidéki fellépést vállalt, művészcsoportokkal járta az országot. Nem is csoda, hogy ráment az egészsége. Anyagcsere- és látászavarok léptek fel nála, egyik napról a másikra megvakult. Egy bajai orvosnak sikerült megmentenie szeme világát, de hangulata már nem volt a régi, noha megpróbált vidám maradni. Imádta a társaságot, vágyott mások szeretetére. Házassága ekkorra romokban hevert, amihez az is közrejátszott, hogy kislányát férje ellenállására nem vehette magához. Válópere idején többször is kórházba került, visszaköltözött régi lakásába. Utoljára az 1988-as szilveszteri tévéműsorban szerepelt. Mosolyába fájdalom vegyült. Szülőfalujában, Nagysimonyiban temették el, édesapja és édesanyja mellett nyugszik.

És a többi családtag

A három tragikus sorsú bemondónőn kívül még sokan családtagnak számítottak. Például a „deltás” Kudlik Júlia, aki politikai szerepvállalása után most teológiát tanul. Endrei Judit könyveket ad ki, mediátorként is dolgozik. Bay Éva frissnyugdíjas, Berkes Zsuzsa és Baleczky Annamária teljesen visszavonult a nyilvánosságtól, a bundalopási botrányba keveredő Szádvári Gabriella pedig már nincs az élők sorában. Mindannyian megérdemelten voltak népszerűek. A mai televíziók által futószalagon gyártott celebek a nyomukba sem léphetnek.

Az első férfi bemondó. Az abonyi születésű Varga József (1929–1981) némi öniróniával Savanyú Jóskának nevezte magát, ugyanis rendszeresen szerepelt a televízió szórakoztató műsoraiban, nem múlhatott el szilveszter nélküle. Nem róla mintázták a tipikus nevettető alakját, inkább fanyar humorával lopta be magát a nézők szívébe. Tegyük hozzá: külsőre sem volt egy Adonisz. Pályafutását újságíróként kezdte, majd a rádióhoz került, a „varázsdobozban” pedig 1960-ban jelent meg először. Szerény, derűs ember, a legszebben beszélő bemondók egyike volt. Hirtelen lett rosszul, munka közben, ahogy lekeverték a képet. Infarktus vitte el 51 évesen.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek