Százezrek dideregnek otthon

Lassan egyetlen nagy hóbuckává válik az ország. Talán csak a síelők élvezik ezt maradéktalanul, ám a többség számára emberpróbálóak e napok. A meteorológiai szolgálat sárga riasztással figyelmeztetett, az időjárás az élet főszereplőjévé vált. Sorra érkeztek a hírek: hol arról, hogy kétszáz embert a rendőröknek kellett megmenteniük a fagyhaláltól, hol arról, hogy a mentők több tucat riasztást kaptak szén-dioxid-mérgezés gyanúja miatt. A hó­átfúvások miatt Borsodban több vonalon, például Sátoraljaújhely környékén a buszok is elakadtak. Girincset néhány órára teljesen elzárta a havazás a külvilágtól, később Tiszatarján és Tiszakeszi vált megközelíthetetlenné. A szél és az eljegesedett váltók miatt a vonatok lapzártakor egy órát is késtek, kedden Székesfehérvárnál a másfél méteres hóátfúvások miatt egy időre le is állt a közlekedés; -Bakonyban kamionok estek a hó fogságába.

Egész Baranyában és több más megye – Békés, Heves, Szabolcs – jó néhány településén rendkívüli iskolai szünetet hirdettek. Az amúgy is pénztelen önkormányzatok közül több – például Olaszliszka, Kesznyéten, Újfehértó – azért is döntött így, hogy a „szénszünettel” spóroljon. A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete közleményben tiltakozott az ellen, hogy a gyerekeket fűtetlen lakásokba, felügyelet nélkül eresszék haza. Ám a borsodi polgármesterek szerint emiatt kár aggódni: a legtöbb szülő ugyanis munkanélküli, és otthon ül.

A legszegényebb településeken nemcsak a hajléktalanokról kell gondoskodni, hanem az odahaza fagyoskodókról is, ezért több helyen, például Szikszón tüzelőt osztottak. A Békés megyei Magyar-dombegyházon elegendő tűzifa híján rongyot adtak tűzrevalónak, mondván, a szükség felülírja a környezetvédők aggodalmait. Gyöngyösön az utcán kínált forró teával, illetve levessel próbáltak lelket önteni a rászorulókba. Egerben a Katolikus Karitász utcai segítőszolgálatot szervezett, és megnyitotta egy régebben iskolaként szolgáló épület termeit, ahol teával és takarókkal felszerelkezve várták napközben a melegedni vágyókat. A Karitász az országban ötszáz családnak juttatott tűzifát, munkatársai főleg az idősek, betegek és egyedülállók megsegítésén fáradoztak. A MÁV pedig éjszakára is megnyitotta a várótermeket a fedél nélkül élők előtt.
És a híreket hallva tudjuk: megpróbáltatásainknak még nincs vége…

Energiaszegény élet

Főleg a kisebb települések szigetelés nélküli családi házaiban élő, gázzal fűtők számára jelent nagy érvágást a szokatlanul kemény időjárás. Az Energiaklub felmérése szerint otthonok százezreiben nincs arra se pénz, hogy legalább 20 fokban melegedjenek. Egy átlagos család a jövedelme egyötödét költi energiára, de minden tizedik háztartás energiaszegénységben él, ami azt jelenti, hogy a fizetés, a segély vagy a nyugdíj több mint egyharmadát a villany-, illetve gázszámlák viszik el.

Becslések szerint egy átlagos lakás havi fűtése legalább 3-5 ezer forinttal, egy családi házé pedig akár 15-20 ezer forinttal is többe kerülhet a zord időjárás miatt. Ha tartósan mínusz 10 fok alatt marad az átlaghőmérséklet, a gázfogyasztás a másfélszeresére emelkedhet.

A rezsiköltségek több mint felét amúgy is a fűtés teszi ki. Ráadásul mi, magyarok drágábban kapjuk a gázt, mint mondjuk szlovák szomszédaink, miközben a magyar házak „viselik” a régióban a legvékonyabb hőszigetelést. Egy átlagos magyar család évente 40 ezer forinttal költ többet a fűtésre, mint a régió más országaiban élők, holott a kellően vastag hőszigetelő réteggel akár felére csökkenthetnénk e kiadást.

A Tigáz bejelentette: a rendkívüli időjárás miatt átmenetileg a fizetési nehézséggel küzdő családoknál sem kapcsolják ki a gázt. Így próbálják elkerülni a tragédiákat, vagyis, hogy emberek fagyjanak meg a saját otthonukban.