Breivik száz napot kapott egy életért

A norvég igazságszolgáltatás legfelkavaróbb és egyben legnagyobb érdeklődésre számot tartó pere ért véget a múlt héten Oslóban. Ítélet született a 77 ember életét kioltó Anders Behring Breivik perében. Az ügyében eljáró öt bíró végül épelméjűnek nyilvánította és 21 év börtönbüntetésre ítélte a tömeggyilkost a tíz héten át tartó tárgyalás lezárásaképp.

Ország-világ(markos)2012. 08. 31. péntek2012. 08. 31.
Breivik száz napot kapott egy életért

Az ügyben nem volt kérdéses az, hogy valóban Breivik követte el a 8 emberrel leszámoló pokolgépes robbantást Oslo kormányzati negyedében, majd az Utoya-szigeti vérontást, melyben a Munkáspárt ifjúsági tagozatának táborában 69 fiatallal végzett. Tettét letartóztatását követően szinte azonnal elismerte, mi több, büszkén vállalta a magát iszlámellenes szabadságharcosnak nevező Breivik. Az eljárás legvitatottabb pontját a mészáros beszámíthatósága jelentette, hiszen az első szakorvosi jelentés még paranoid skizofréniát állapított meg, s a későbbiekben is egymásnak igen ellentmondó szakvélemények születtek – végül épelméjűnek nyilvánították, legalábbis az elkövetés idején.

Ami az áldozatok hozzátartozóit és az őket védő, összesen 174 ügyvédet illeti, elégedetten távoztak az ítélethirdetést követően: a 21 évnyi börtönbüntetéssel a norvég törvényhozásban kiszabható maximumot érték el, s ez az időtartam akár meg is hosszabbítható, ha a bűnös magatartása azt indokolttá teszi.

A norvégok közül sokan azonban másképp gondolkodnak a bő két évtizedes „hűvösre tétellel” kapcsolatban. Vannak, akik a tett súlyához képest túl enyhének tartják a büntetést: egy emberéletért csupán száz nappal kell fizetnie a tömeggyilkosnak? – teszik fel egyre többen e kérdést. A közvélemény azt is nehezményezi, hogy „luxuskörülmények” közt, az eddigi fogva tartásának színhelyéül szolgáló Ila börtönben, egy háromszobás, tévével, számítógéppel, edzőgéppel felszerelt cellában tölthet el több mint két évtizedet a tömeggyilkos. Sokan már az eljárás rendkívül humánus bánásmódját is sérelmezték, olyannyira, hogy példának okáért a bírósági eljárás egyik ülnökét – aki Facebook-oldalán a skandináv ország jogrendjében egyébként nem alkalmazott halálbüntetést kérte Breivikre – felfüggesztették. Thomas Indeboe az egyik hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy irreális dolog az adófizetők pénzén külön őrzőtermet létre hozni egyetlen ember miatt, miközben ezt a pénzt idősek ellátására vagy új utak építésére is fordíthatták volna. A másik oldal ugyanakkor azt mondja, hogy ilyen esetekben is meg kell őrizni a nyílt demokrácia értékeit. Ennek a szellemiségnek a jegyében nyújtottak kezet Breiviknek a vád képviselői még a tárgyalás elején.

A világ egyik legélhetőbb országának tartott Norvégia polgárai a támadás óta eltelt 13 hónapban kénytelenek voltak újraértelmezni az önmagukról és országukról alkotott képet, miszerint a Nobel-békedíj hazája valóban békés ország, olyan hely, ahol gyerekeiket biztonságban elküldhetik nyári táborba, egy magabiztos állam, mely képes segíteni más országokat megoldhatatlannak tűnő problémáik rendezésében.

A Breivik által gerjesztett szélsőjobbos iszlámfóbia ma már nem csak Nyugat-Európa és az Egyesült Államok gondja. A merénylet után ugyan megnőtt a Munkáspárt népszerűsége, az elmúlt bő egy évben tagjainak száma 9600-ról 14 ezerre ugrott, ám a szélsőjobbos Haladás Pártja mára soha nem látott népszerűségnek örvend, a lakosság 22 százaléka támogatja ezt a szervezetet. Ha valaki hamar fialó üzletre vágyik Norvégiában, szélsőjobbos és idegenellenes website-ot indít. Úgy látszik, a norvégok is könnyen felejtenek.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek