Romokban hevernek

A történet pikantériáját az adja, hogy nem a látogatókat vonzó és turistapénztárcákat kopasztó műemlék látványosságokról van szó, hanem az önkormányzatok által alaposan megbírságolt, elhagyatott, sokszor életveszélyesnek minősített romokról.

A navarrai Leóz önkormányzata néhány hónappal ezelőtt felmérette a település épületeit, köztük a templomokat is, és felszólította a tulajdonosokat, rakjanak rendet portáikon. Javítsák meg, újítsák fel az épületeket, mert azok immár balesetveszélyesek. A polgármester szerint mindenki serényen munkához látott, kivéve az egyházat. Addig halogatták a dolgot, míg végül az önkormányzat megbírságolta őket. Ebből a bírságból jött össze az a 45 ezer eurós (12,6 millió forint) tartozás, amitől az egyház most úgy akar szabadulni, hogy eladja a romokat. Pénzt nem kérnek értük, csak azt, hogy engedjék el a tartozásukat.

Az egyházi trükközéseknek komoly hagyományaik vannak. A spanyol törvények Franco óta lehetővé teszik, hogy azok az ingatlanok, amelyek nincsenek valakinek a nevére bejegyezve, és ahol az egyház tevékenységet folytat - templomban, iskolában vagy épp kórházban -, pusztán "bemondásra", az érsek kérésére az egyház tulajdonába kerüljenek. Miközben a földi halandóknak bizonyítaniuk kell, hogy egy-egy ingatlannak ők a jogos tulajdonosai, az egyházzal szemben sokkal megengedőbb a tulajdonlás szabályozása.

Ezt a jogot José Maria Aznar konzervatív kormánya 1998-ban még tovább szélesítette. Így nem ritkán az is előfordult, hogy amiről az önkormányzat azt hitte, jogos tulajdona, és felújította, arról egyik napról a másikra könnyen kiderült, hogy a katolikus egyházé. Viszont ha egy épület felújításra szorult, szívesen visszapasszolták azt az önkormányzatoknak.
A navarrai eset jól példázza, az ördögi körből nincs kiszállás. A válság sújtotta, több sebből vérző spanyol önkormányzatok és adófizető lakosai továbbra sem sok jóra számíthatnak. Már az egyháztól sem.