Forrongó nagyvárosok

FRANCIA RÉMES

A francia költségvetést múlt pénteken mutatta be Jean-Marc Ayrault miniszterelnök. A jeles eseményen azt bizonygatta: tíz állampolgárból kilenc meg sem fogja érezni a mintegy 30 milliárd eurós (8550 milliárd forint) megtakarítást célzó adóemelést. Melyből 20 milliárdot (5700 milliárd forint) a gazdagok megadóztatása és a vállalkozások adókedvezményeinek megszüntetése adna össze.

A franciákat nem sikerült megnyugtatnia a kormányfőnek, így vasárnap már több tízezren tüntettek az európai megszorító politika ellen Párizsban. Mintegy hatvan szélsőbaloldali szervezet (köztük a nemzetgyűlésben is helyet foglaló Baloldali Front és a Kommunista Párt) felhívására a szocialista François Hollande májusi elnökké választása óta először került sor utcai tiltakozásra a kormányzat gazdaságpolitikája ellen. A megmozdulásokra azt megelőzően került sor, hogy a francia parlament kedden megkezdte az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) ratifikálását megelőző vitát, amely a szélsőbaloldal szerint az európai megszorító politika rákényszerítése Franciaországra. A Baloldali Front vezetője, Jean-Luc Mélenchon elutasította, hogy a hétvégi tüntetés kormányellenes fellépés lett volna. „Ez a megszorító politika ellen szervezett tömegrendezvény” – mondta a szélsőbaloldali politikus.

Hollande az elnökválasztási kampányban a paktum újratárgyalását ígérte. Miután azonban megválasztása után sikerült elérnie európai partnereinél, hogy egy, a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést ösztönző részt is csatoljanak a költségvetési paktumhoz, az eredeti szöveg változatlan maradt.

GÖRÖG UTÓSZEZON

Pillanatok alatt erőszakba torkollott az a 24 órás általános sztrájk, amelyet a görög szakszervezetek hirdettek múlt szerdára Athénban. Könnygázzal felszerelt rendőrök, fákat és szemeteskukákat felgyújtó, kirakatokat bezúzó, Molotov-koktélos anarchisták estek egymásnak a Szintagma téren. Zárva tartottak az iskolák, a bankok és a kormányhivatalok, kimaradtak légi járatok, az üzletek rövidített nyitva tartással várták a belvárost amúgy tisztes távolban elkerülő turistákat.

Ez a – szervezők szerint mintegy 100 ezres tömeget vonzó – tüntetés volt az első nagy megmozdulás azóta, hogy Antonisz Szamarasz miniszterelnök júniusban megkezdte kormányzását. Az egész napos általános sztrájkkal a két vezető szakszervezet a kormány újabb, 11,5 milliárd eurós (3277,5 milliárd forint) megszorító csomagja ellen tiltakozott. Ez a megtakarítás ugyanis a feltétele annak, hogy Athén megkapja a pénzügyi köldökzsinórként szolgáló nemzetközi hitel aktuálisan folyósítandó részletét, 31 milliárd eurót (8835 milliárd forint), amely nélkül az ország heteken belül összeomlana.

A nép dühe érthető: a nemzetközi támogatókat képviselő „trojka” nemcsak hogy a minimálbér 22 százalékos csökkentését akarja, de visszaállítaná a hatnapos munkahetet, felszámolná a kollektív szerződéseket. A görög munkanélküliség újabb rekordokat döntöget, immár 24 százalék, közülük a fiatal görögök 54 százaléka állástalan. A megszorító csomagot még a hárompárti kormánykoalíció két kisebb erejének, valamint a „trojkának” is jóvá kell hagynia. Előbbiekkel e hét csütörtökön tárgyaltak, utóbbival a jövő héten ülnek asztalhoz Szamaraszék – akikkel nemzetközi téren is egyre elégedetlenebbek, s akiket mind gyakrabban ér az egy helyben toporgás vádja.

SZORÍT A SPANYOLCSIZMA

„A demokráciát elrabolták. Szeptember 25-én megmentjük” – szólt a múlt keddi madridi tüntetést szervező egyik csoport kiáltványa az egyébként „Foglald el a törvényhozást!” néven meghirdetett tömegmegmozduláshoz, melyet a közösségi médián keresztül szerveztek. A toborzás olyan jól sikerült, hogy estére több mint hatezren néztek farkasszemet a kivezényelt rohamrendőrökkel a központi Plaza de Neptuno téren. A tüntetést a nemzetközi Occupy mozgalom helyi ága, a kilátástalan helyzetük miatt magukat „felháborodottaknak” (indignados) nevező tiltakozók szervezték. A megmozdulás korántsem volt békés, a tömegből többen bontani kezdték a parlament épülete köré vont fémkordont, mire a rendőrök gumibotokkal és gumilövedékekkel válaszoltak. A csata a késő esti órákig tartott, az eredmény 64 sérült és 28 letartóztatott tünntető.

A spanyol társadalom nehezen viseli a megszorításokat, a hangulat feszült, a helyzet egyre aggasztóbb: a spanyol gazdaság a kormány jól temperált becslése szerint jövőre 0,5 százalékkal esik vissza, de a független szakértők szerint a recesszió akár 1-1,5 százalékos is lehet. Ráadásul jövőre minden eddiginél több pénzt kell adósságtörlesztésre fordítaniuk – többet, mint amennyi a teljes spanyol közszféra bér- és járulékköltsége. A gazdasági nehézségek mára politikai válsággal társulnak. Az egyik leggazdagabbnak tartott Katalónia a kiválást olyannyira komolyan gondolja, hogy november 25-re előrehozott választásokat hirdettek.