Mit ettek a trójaiak?

Trója (a mai Hisszarlik) régészeti kutatása ugyan már a XIX. században, Heinrich Schliemann vezetésével megkezdődött, de eddig csak a település területének egyötödét sikerült feltárni. Az ősi település több rétegből áll, a korai bronzkortól (i. e. III. évezred) a római időkig (i. e. I. század) legalább kilenc város osztozkodott területén, a romok pedig 15 méter magasan gyűltek össze. Azt még nem sikerült kideríteni, hogy ezek közül melyik volt a Homérosz Iliászában említett Trója, de sokak egybehangzó álláspontja alapján – a feltárt terület romvárosainak azonosítása szerint – Trója VII ihlette a mítoszt, mely az i. e. XIII–X. század közötti időszakra datálódik. (Számos történész ennél mintegy száz-kétszáz évvel korábbra teszi a háború idejét.)

A mai Törökország területén fekvő egykori antik város délkeleti részén 2008 nyarán fedeztek fel egy késő bronzkori védelmi árokhoz vezető átjárót. Később folytatták ennek feltárását, és a talált csontvázak alapján a közelben temetkezési hely után kutattak. Igazi régészeti kihívás a trójai háború legendás, központi szerepet játszó városának feltárása, hiszen tízszer rombolták le és építették újjá. Ma már szinte senki nem kérdőjelezi meg, hogy e nyugat-anatóliai térségben történtek a homéroszi eposz eseményei. A következő ásatási idény 2013 nyarán várható, s a törökországi Çanakkale Onsekiz Mart Egyetem támogatásával valósul meg. Ekkor – többek között – azt kutatják, hogy mit ettek a trójaiak, illetve állati és emberi csontok genetikai vizsgálatára is sort kerítenek.