Ragályos a jegybanki aranyláz

Úgy tűnik, az arany világpiaci árának szárnyalása nem jár együtt a nemzeti gazdaságok egymás közti bizalmának emelkedésével, mi több, a világválság egyre jobban tépázza az évtizedek alatt nehezen kiépített üzleti kapcsolatokat is.

Ország-világ(markos)2013. 01. 25. péntek2013. 01. 25.

Fotó: Marc Darchinger 0171 125 3 754

Ragályos a jegybanki aranyláz Fotó: Marc Darchinger 0171 125 3 754

Tovább drágíthatja a nemesfémet az a viccesnek tűnő aláírásgyűjtés, melyet néhány amerikai indított annak érdekében, hogy vizsgálják meg, fizikailag létezik-e még az Egyesült Államok 261 millió unciányi, azaz 8100 tonnás aranytartaléka.

Az aggodalom bizonyos fokig érthető, hiszen az amerikai aranytartalék súlyát és tisztaságát utoljára 1953-ban mérték meg. Az aláírásgyűjtők – pusztán a hitelesség kedvéért – az Egyesült Államok pénzügyi szerveitől független ellenőrzőcsoportot szeretnének felállítani, és olyan adatokra is kíváncsiak lennének, mint például kik az arany tényleges tulajdonosai, ebből a tartalékból a kormány mennyit adott kölcsön, értékesített, netán cserélt el. A bizalmatlanság előzménye, hogy Németország még tavaly tavasszal bejelentette: hazaviszi az amerikai jegybanknál lévő 150 tonna aranyát, mivel politikusaik nem nézik jó szemmel, hogy a tengerentúli, valamint brit és francia jegybankoknál lévő nemesfémük más országok hasonló kincseivel vegyül. Éppen ezért a germánok 2020-ig összesen 300 tonna készletüket akarják hazaszállítani az Egyesült Államokból. A német Bundesbank szerint a külföldön tárolás mára okafogyottá vált. A mellette szóló fő érvek – bizalom építése vagy az arany külföldi devizákra cserélése – az uniós valuta bevezetésével kevéssé aktuálisak, ráadásul a nemzeti vagyonra oly nagy veszélyt jelentő szovjet hidegháborús időszak is jó ideje véget ért.

Ben Bernanke, az USA jegybankjának az elnöke természetesen cáfolja azt a piacon terjengő pletykát, mi szerint papíron több aranyat őriznek, mint a valóságban. A rosszmájú híresztelők szerint azok az országok, akik Denverben, Fort Knox-ban, a New York-i Fed-nél vagy West Pointban őriztetik nemzeti aranytartalékukat, azok esetleges hazaszállíttatása után az utolsóknak már semmi sem maradna. Mindenesetre a január elején indított aláírásgyűjtéssel végre tiszta vizet önthetnek az aranyserlegbe. Ha ugyanis február 8-áig összegyűlik a 25 000 szignó, a washingtoni törvényhozásnak már foglalkoznia kell az aranyspájz leltárba vételének ügyével.
 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek