Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
„Még nem érkezett el az ideje a kétnyelvűség bevezetésének Vukováron” – így vélekednek azok a háborús veteránok, hadirokkantak, -árvák és -foglyok, akik a múlt szombaton több mint húszezres tömeget utcára csalogató tüntetést szerveztek a kétnyelvű, szerbeknek szóló cirill betűs feliratok vukovári elhelyezése ellen tiltakozva.
Kép: Vukovár, 2013. február 2. A szerb cirill betűs feliratok bevezetése ellen tüntetnek a kelet-horvátországi Vukovárban 2013. február 2-án. Az Európai Unióba július 1-jétől belépő Horvátország kormánya az EU-s emberi jogi normák átvételének részeként kétnyelvű feliratokat helyezne ki a jelentősebb létszámú szerb nemzeti kisebbség lakta településeken, amit élesen elleneznek háborús veteránok és radikális nacionalisták. (MTI/AP/Darko Vojinovic), Fotó: Darko Vojinovic
Az akció egész Horvátországot felrázta, a békés demonstrációra a balkáni állam minden részéről érkeztek szimpatizánsok.
A kétnyelvűség bevezetése ellen felhozott érvek ugyan rendkívül alkalmasak a nemzeti indulatok szítására, a statisztikák azonban nem támasztják alá a dél-szláv háborút megjárt, főképp szerbek ellen harcoló veteránok indulatoktól fűtött kijelentéseit. A tavaly decemberben közzétett 2011-es cenzus adatai szerint a kelet-horvátországi városban, valamint húsz másik szlavóniai és dalmáciai településen a szerb lakosság aránya meghaladja az egyharmadot, így a horvát alkotmány értelmében be kell vezetni a kétnyelvűséget. Vukováron a hivatalos eredmény szerint csaknem 28 ezer ember lakik, közülük 57 százalék vallotta magát horvátnak, 35 százalékuk viszont szerb! Ezenkívül 1,6 százalék ruszin és 1,25 százalék magyart tartanak nyilván a szlavóniai városban. A horvát kormány még év végén bejelentette, hogy az érintett településeken bevezetik a kétnyelvűséget. Ez nem jelentene többet, mint hogy a horvát mellett cirill betűs feliratokat helyeznének el a közterületeken, állami hivatalokon, intézményeken.
A Vukováron kipattant tiltakozóakció előzményei az 1990-es években dúló dél-szláv háborúban keresendők. A nemzeti függetlenségért vívott harc jelképévé vált városkát 1991-ben a Horvát Nemzeti Gárda 1800 katonája és civil önkéntesek védték a 36 000-es jugoszláv hadsereg és szerb harcosok ellen. Ez volt a négy éven át tartó háború leghosszabb csatája, és a második világháború óta Vukovár volt az első nagyobb európai város, amit teljesen elpusztítottak. Azóta ugyan az újjáépítés nagyrészt megtörtént és egykori lakói közül is sokan visszaköltöztek, a település körüli indulatok mégsem csitulnak. Tomislav Nikolic szerb államfő tavalyi beiktatása előtt kijelentette, hogy Vukovár „szerb város”, ahova nem kellene visszatérniük a horvátoknak, mire Ivo Josipovic horvát elnök erre válaszul közölte: addig nem találkozik a szerb politikussal, amíg az nem változtat mondandóján. A feliratok ellen tüntető, 1991 és 1995 közt a horvát hadszintért megjárt veteránok mindenesetre újabb megmozdulást szerveznek áprilisban Zágráb főterére, így továbbra is kérdéses a cirill betűs téjékoztató táblák idei kifüggesztése.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu