Budai Gyula: Késlekednek az önfeljelentők

 – Idős olvasónk a ’90-es évek elejei földeladási szerződéseiről nem tudja eldönteni, hogy vajon zsebszerződésnek számítanak-e. Hová fordulhatna ügyében?
– Nyugtassa meg olvasóját, nem kell sehová fordulnia, sem ügyvédhez, sem hatósághoz, mivel nagy valószínűséggel büntetőjogi szempontból már elévülhettek földügyei – ha aggályosak voltak egyáltalán. Persze lehetnek kivételek, minden ügy egyedi, ezért ezeket így is kell megítélni és vizsgálni.

– Azok viszont, akik tudják, hogy zsebszerződést kötöttek, 2013. július 1-jéig következmények nélkül bejelenthetik azt. Mennyire sikeres az „önfeljelentés”?
– Eddig csak néhányan jelentkeztek, s júliusig valóban felelősségre vonás nélkül megtehetik ezt. Ugyanakkor az Őrségi Nemzeti Park piaci áron kisajátított területeket, de csak néhányan támadták meg az eljárást bíróságon. Vagyis a többi terület vélhetően érintett volt a spekulációban. Lényeges, hogy júliustól életbe lép az új büntető törvénykönyv, ami már bűncselekményként kezeli a júliustól kötött új zsebszerződés kötését. Megjegyzem, szeretnénk elérni, hogy a korábban kötött szerződések felhasználásának kísérletét is büntetné a törvény.

– Miért jelentkeznének önként az érintettek?
– Azért, mert akit most megfognak, azok ellen közokirat-hamisítás miatt járnak el. Ha önként jelentkezik, nem lesz semmi baja.

– Úgy tudom, alig néhány eljárás indult csupán. A nagy többség megúszhatja a felelősségre vonást?
– Nagyjából 50-100 bejelentés érkezett vélt zsebszerződésekről, de valóban csupán 8 esetben sikerült már ügyészi szakaszba eljutni ilyen ügyekkel. Ugyanakkor rövid időn belül zsebszerződések ezreit fedhetik fel a hatóságok. Egyeztetésen van egy jogszabály-módosítás, amely lehetővé teszi a földhivataloknak, hogy aggályok nélkül átadhassanak személyes adatokat is tartalmazó szerződéseket a gyanúsnak vélt földügyletekről a hatóságoknak. Tehát feltételezhetően nem tudják majd túl sokan eltussolni spekuláns ügyleteiket.

– Mi alapján válogatnak a földhivatalok?
– Nagyjából 7-8 tipikus szerződéstípust használtak, használnak a zsebszerződéseknél. Legáltalánosabb az, mikor jelzálogjogot jegyeztetnek be az adott területre, de sok a haszonélvezeti jog vagy az elővételi jog bejegyzést tartalmazó szerződés is. A hivatalok Győr, Vas, Zala és Somogy megyékben – a vélelmezhetően leginkább érintett területeken – ezeket fogják majd összegyűjteni és átadni a hatóságoknak.

– És mi lesz az ilyen földekkel, kifizetett kvázivételárakkal?
– E szerződéseket semmisnek kell tekinteni már születésük pillanatában. De jó lenne elérni, hogy a jogsértő magyar gazda is szankcionálható legyen, például úgy, hogy a bíróság az állam javára döntsön a perben, s ezután az állam a földet a valóban művelni akaró magyar gazdák használatába adnák át.

– Hány ügyre számítanak? Egyáltalán mennyi zsebszerződés lehet az országban?
– Nem tudja senki, hiszen azért zsebszerződés, hogy ne ismerjék igazi tartalmát, csak a szerződő felek. Azt azonban túlzónak tartom, aki egymillió hektárt emleget. Arra számítok, hogy több ezer ügyet deríthetünk fel a földhivatali adatok átvilágítása után.

– Kik lesznek többen, a szinte egyedüliként kárhoztatott külföldiek vagy a sajtó által nem nagyon emlegetett magyar spekulánsok?
– Ezt sem tudom, de sokakat ér majd nagy meglepetés, abban biztos vagyok!

– S a földdel kapcsolatos törvényalkotásban milyen meglepetést tartogat a tárca? Tavaly őszre ígérte a földforgalmi törvényt, a februárra ígért üzemgazdasági és integrációs törvény tervezetéről szinte semmit nem tudni. Utóbbiakról még társadalmi, szakmai egyeztetést sem tartottak. Miért?
– A földdel kapcsolatos törvénycsomag bonyolult és érzékeny területet akar szabályozni. A földforgalmi törvényhez több mint 200 módosítást nyújtottak be. A koncepció is változott…

– Vagyis már rég nem az a tervezet van az asztalon, amelyről annak idején nem túl széles körben egyeztetett a tárca.
– Voltak egyeztetések, miniszter úr néhány hete is hét szervezettel és a nagyüzemeket képviselő MOSZ-szal is tárgyalt. És eközben változik is a tervezet, például kikerült belőle, hogy területmérettől függő foglalkoztatási kötelezettséget írna elő.

– Már elnézést, de az a hét szervezet elég kis részét képviselte a mezőgazdaságnak. És mi a helyzet a lényegi részleteket tartalmazó másik két törvénnyel? Mert azokról semmit nem tudni.
– Azok tervezetei még alakulóban vannak, ezért nem volt még egyeztetés. Egyébként nincs sok értelme az érdek-képviseleti vitáknak. Az egyes szervezetek szinte parttalan vitákat folytatnak, és ezt tapasztalom a parlamenti pártok tanácskozásain is.

– Pedig ez a demokrácia alapja!
– Így van, de a lényeg az, hogy 2013. július 1-jéig elkészüljön a három törvény. Cél, hogy 2014. május 1-jétől, mikor lejár a földértékesítés korlátozására adott uniós moratórium, olyan törvények legyenek, amelyek lehetetlenné teszik a spekulánsok térnyerését, megakadályozzák a zsebszerződések érvényesítését. Annak tulajdonába kerülhessen termőföld, aki abból él.

– Az unió nem szólt még a kormányra, hogy vélhetően közösségi elveket fog sérteni a magyar szabályozás?
– Még nem jelezte Brüsszel hivatalosan aggályait, de szinte biztos, hogy nehéz csatáink lesznek. Kialakítottunk már olyan érvrendszert, mellyel meg tudjuk védeni a magyar érdekeket. Egyébként csak a jogi személyek földvételét tiltaná az új jog, külföldi magánszemélyek, ahogy eddig is, vehetnének földet, ha itt letelepednek, itt adóznak, s legalább három évig itt élnek. Miért tiltaná Magyarország, ha egy külföldi itt akar hivatásszerűen mezőgazdaságból élni, munkahelyet teremt?