Kincses szigetek: a nagy OffshoreLeaks botrány

Nemcsak az átlagemberek szemét szúrja már jó ideje az adóelkerülésre módot adó külföldi offshore paradicsomok sorsa, de – még ha kevés eredménnyel – a nemzeti adóhatóságok is szívesen kutakodtak ebbe az irányba. Ha az adószedőknek nem, egy nemzetközi újságíró-szervezetnek sikerült alapos bepillantást nyerni a „pénzmosodák” főszereplőinek életébe.

Ország-világ(markos)2013. 04. 12. péntek2013. 04. 12.
Kincses szigetek: a nagy OffshoreLeaks botrány

Az OffshoreLeaks néven elhíresült eset másfél évvel ezelőtt kezdődött, amikor ismeretlen feladótól egy szokatlanul nagy méretű merevlemez érkezett Gerard Ryle-nak, a washingtoni székhelyű nemzetközi oknyomozó újságíró-szervezet (ICIJ) igazgatójának. A lemezen 2,5 millió dokumentum volt: céges adatbázisok, személyes információk és kétmillió e-mail. Ha valaki venné a fáradságot, és egyszerre kinyomtatná az elképesztő mennyiségű adatot, az irományokból 500 ezer Bibliát lehetne egymás mellé helyezni.

Az igazgató mindenkit mozgósított: csapata negyvenhat ország nyolcvannyolc újságírójából állt föl, amely az újságírás történetében a legnagyobb, határokon átívelő összefogás. A dokumentumok több mint 122 ezer cégről és trösztről, közel tizenkétezer közvetítőről, valamint 130 ezer offshore céget vezető, birtokló vagy abból hasznot húzó emberről készült feljegyzést tartalmaztak. Az ICIJ vizsgálatában szereplő személyek részvényesek, igazgatók, titkárok, valamint cégek és alapok jelöltjei. A jelentésből kiderül, az offshore kliensek tekintélyes része Kínában, Hongkongban és Tajvanon él, másik nagy csoportjuk pedig Oroszországból és a volt szovjet tagköztársaságokból került ki. A kormányok gyorsan reagáltak, többek között a német, az amerikai és a görög is szerette volna megkapni az adatokat az újságíró-szervezettől, Ryle azonban közölte, hogy az ICIJ független, ezért elutasították a kéréseket.

Az OffshoreLeaks első nyilvánosságra hozott személyei között számos híresség, politikus, üzletember és bűnöző szerepel. Franciaországban máris nagy botrányt kavart Jean-Jacques Augier, az Eurane SA befektető cég vezérigazgatójának offshore ügylete, aki hírnevét a francia elnök, François Hollande 2012-es elnöki kampányának kincstárnokaként szerezte. A Fülöp-szigetek egykori diktátora, Ferdinand Marcos lánya is jócskán megmártózott az offshore bizniszben. Maria Imelda Marcos Manotoc Virgin-szigeteki vállalatoknak volt pénzügyi és befektetési tanácsadója. A Miss Spanyolország szépségverseny néhai győztese, a világ egyik legnagyobb műgyűjtőjeként ismert Carmen Thyssen-Bornemisza is szoros kap¬csolatot ápolt Cook-szigeteki offshore cégekkel, ügyvédje szerint csupán azért, hogy teljes mozgékonyságot biztosítsanak számára műtárgyai határok közötti szállításakor. Az adó¬elkerülők listáján szerepel még többek között Igor Suvalov orosz első miniszterelnök-helyettes feleségével és a Gazprom két vezetőjével együtt. Az azerbajdzsáni elnök, Ilham Aliyev családja is több szállal köthető az adóparadicsomokhoz.

Egy tanulmány szerint összesen 21–32 ezermilliárd dollárra tehető az offshore helyszínekre szivárogtatott vagyon teljes értéke. Meg sem próbálkozunk ekkora összeget forinra váltani: értelmezhetetlenül nagy számot kapunk. Ami csak a jéghegy csúcsát jelenti, ebben a vagyonban ugyanis már nincs benne az ingatlanra, műtárgyra, jachtra vagy luxus¬autóra költött pénz.

 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek