Lélek kutat a sivatagban

Az óriási mechanizmus neve ALMA, aminek jelentése az ország nyelvén, azaz spanyolul: lélek. Igazából egy többszavas angol kifejezés rövidítése, amit így lehetne magyarra fordítani: milliméteres és annál rövidebb hullámú sugárzásokat figyelő nagy, atacamai tömb. Az ALMA segítségével remélik a csillagászok lerántani a leplet a világegyetem legrejtélyesebb jelenségeiről.

Az 5000 méteres tengerszint feletti magasságban elterülő Chajnantor-fennsíkra telepített obszervatóriumból észlelni lehet majd az új csillagok születését, a gyülekező kozmikus törmelék bolygóvá alakulását, de akár a távoli bolygók körüli holdak formálódását is.

Lássuk, miben páratlan az ALMA teleszkóp. A világűrből érkező elektromágneses sugárzás – azaz: fény – mintegy fele milliméteres hullámhosszú. Ez nemhogy kívül esik a látható fénytartományon, de még a rádiókészülékeink sem képesek érzékelni. Ez a teleszkóp viszont igen, köszönhetően a 66 tányérantenna precizitásának, valamint a világ legszárazabb sivataga tiszta levegőjének. Meg a mérete miatt is: mivel egy darabban a több kilométer átmérőjű antenna elkészítése lehetetlen, a gyártók a méret kérdését úgy oldották meg, hogy az antennák számára öntöttek 192 beton platformot, és speciá¬lis teherkocsikkal a tányérokat oda mozgatják, ahol az adott időben szükség van rájuk. A teleszkóp „nyitása” így 150 méter és 16 kilométer(!) között változhat.

Az ALMA-t harminc évig tervezték, majd tíz évig építették, használni pedig előreláthatólag három évtizedig fogják. Mielőtt a minap a csillagászok, az építők és a finanszírozók felavatták volna, egy bennszülött sámán is odalátogatott törzse számos tagjának társaságában, s megáldotta a teleszkópot. Egy ilyen értékes építmény esetében minden plusz biztonsági intézkedés aranyat ér.