Kevés benne a dohány

Aki ismeri a nikotinéhséget, átélte: ha nincs kéznél a füstölgő rudacska, az ember képes késő este a nyakába venni a várost. Július óta futkoshat, aki nem spájzolt be, ugyanis nehéz fejben tartani, melyik trafik tart nyitva vasárnap estig, s melyik húzza le korábban a rolót. Hétvégi egri „túránkon” háromból kettőt nyitva találtunk késő délután, de csak egyetlen olyan akad a barokk városban, amelyik 24 órában enyhíti a függőség hatását. Kiskorú kollégista diákokkal is beszéltünk, de ők nem aggódtak. Azt mondták, csak szervezés kérdése, hogy a 18 évesnél idősebb társaikat küldjék el cigiért.

– Ha erre vetődik egy külföldi, nem érti, hogy mi ez a dohánymizéria. Azelőtt betért, ivott egy sört, kért egy doboz cigit, ennyi. Most kezdjem magyarázni neki, hogy merre induljon egy idegen városban?! Egyre kevesebb a külföldi turista, és még ezzel is hergeljük őket – csóválja a fejét egy vasútállomás melletti söröző pultosa. Azt tapasztalta, egyre nagyobb kincs egy félig szívott, elhajított királydekk, jól szituáltnak látszó emberek is lehajolnak érte. Megesik, hogy amikor ő kiürítené a hamutartókat, azt látja, mások megelőzték és lenyúlták a csikkeket.

Mellettünk egy munkásruhás fiatalember kapaszkodik a söröskriglijébe.

– Egyre drágább a cigi, nem szívok sokat, mégis elmegy rá tíz-húszezer forint egy hónapban. Trafikban legalább 800 forint egy dobozzal, inkább ezer. Azért veszik a csórók a csempészett cigit, mert feleannyiba kerül. Kipróbáltam, kaparós és keserű, mint az epe, de ideadják 510 forintért – magyarázza.

Állítólag könnyű hozzájutni az ukrán vagy orosz cigarettához, házaknál és garázsokban árulják. A drog mellett az alvilág lecsapott erre a lehetőségre is, virágzik az üzlet. Egyre többen maguk sodorják a füstszűrős vagy mezítlábas cigarettát, így olcsón megússzák. Sőt üzletelnek vele: azok, akiknek végképp nem futja egy egész dobozra, a házilagos gyártmányokat megveszik szálanként 25 forintért.

Az illegális cigaretta piaca országos adatok szerint csaknem a forgalom 8 százalékát teszi ki. Már nemcsak a keleti országrészben, de a fővárosban és a Dunántúlon is ezt szívják – derül ki a GfK Hungária vizsgálatából. A kutatás módszere nem volt mindennapi: az utcán elhajított és a köztéri hulladékgyűjtőkbe dobott cigarettásdobozokat gyűjtötték be, így becsülték meg az illegális dohányforgalom egyre növekvő mértékét. Miskolcon és Kecskeméten például megduplázódott a kétes eredetű külhoni termékek aránya. A dohányipar szereplői szerint csak úgy szorítható vissza a csempészáru, ha stabilizálják a hazai árakat. Felhívták rá a figyelmet, hogy a dohányleveleket is egyre gyakrabban lopják, és kialakult a „saját szükségletre” termelő réteg.

Az interneten magunk is ráleltünk olyan hirdetésekre, melyeket jobbára Hajdú-Bihar vagy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében adtak fel. „Eladó nagyon jó minőségű vágott dohány, nem erős, nem kocsányos, nem poros, nem vizes, nem büdös, nem csíp, könnyen tölthető. Erőssége hasonlít a bolti minőségre. Ár alkuképes.” Az eladók zöme elővigyázatosan telefonon bonyolítja az üzletet, de találtunk olyan merész közvetítőt, aki nyíltan veszi fel a világhálós rendeléseket, és postán küldi a dohánnyal megpakolt csomagokat. Máskor vasútállomáson vagy vidéki buszmegállókban veszik át a címzettek az illatos pakkokat.

Feketén szívnak

Idén csak feleannyi szálat füstöltek el a dohányosok, mint tavaly júliusban – ezt olvashatjuk ki az adóhivatal adataiból. Valószínűleg nem szoktak le a bagósok, hanem kéz alól, feketén vásárolnak.

„Eltelt két hónap, és nem úgy jön a pénz, ahogy reméltük. Az üzleti tervben jóval nagyobb forgalomra számítottunk, de még így sem vagyunk veszteségesek. Hiába, hogy nőtt a haszonkulcsunk, de a forgalmazók folyamatosan emelik az árakat” – summázza tapasztalatait egy egri trafiktulajdonos. Várhatóan lesznek, akik költözni kényszerülnek a belvárosból, ott ugyanis egy kupacban jó néhány trafik verseng.

Szerettünk volna többeket megkérdezni, de majd mindenhol csak csinos, fiatal alkalmazottak álltak a pultban, akik mind azt mondták: ritkán látják a főnököt. Az egri dohányboltok jó részét nem helybeliek üzemeltetik: Prügyről, Szerencsről vagy Bélapátfalváról is nyertek.

A hírek szerint a közeli Gyöngyösön sem hozott elég dohányt a trafikbiznisz. A mátraalji városból mintegy száz trafikot irányítanak, de az egyik helybeli üzletember hiába volt a pályázat egyik nagy nyertese. Úgy tudni: az érdekeltségébe tartozó boltok közül huszonötben máris lehúzzák a rolót, az alkalmazottakat pedig elbocsátják. A cégcsoport nem nyilatkozott a sajtónak, de a kudarcban közrejátszhatott, hogy túl nagy helyiségeket béreltek, és a fekvésüket sem jól választották meg. A bezárt üzleteket a törvény értelmében 60 napon belül újra kell nyitni.

Népszavazást!

„Kérem, segítsenek! Vegyük el a »szerencsés« nyertesektől az ezermilliárd forint jelentős részét. Tudatosítsuk bennük azt, hogy az ő meggazdagodásukhoz nem a politikusokkal való jó viszony szükséges, hanem a becsületes, szorgalmas munka!” – ez áll a trafikügyről népszavazást kezdeményező Bíró Zoltán honlapján. A kezdeményezés célja, hogy csökkentsék az árrést. Az ívek lapzártakor nem érkeztek meg, ezért még nem gyűjtötték az aláírásokat a referendumhoz.