Szilvásvárad ellenzi a fogyatékkal élők beköltözését

Egymilliárd forintot nyert a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ arra, hogy a Bélapátfalvi Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete lakói közül százötven enyhén és középsúlyosan értelmi fogyatékos felnőttnek a környező községekben teremtsen otthont, házak megvásárlásával és átalakításával. A terv azonban vihart kavart.

– Mikor költözünk már a lakóotthonba? Alig várjuk! – jó néhányan ezzel fogadják a bélapátfalvi intézmény igazgatónőjét, Tóth Erzsébetet, aki körbevezet minket a zsúfolttá és korszerűtlenné vált épületegyüttesben. Foglalkozásokra nyitunk be: egyik csoportban kerámiakaspókat készítenek, máshol szőnyeget szőnek vagy szivacsot tépkednek a párnákba. Később is bejárnak majd ide napközben dolgozni. Az egyik teremben a támogatott önálló életre felkészítő óra folyik: most éppen a háztartási gépekkel ismerkednek lelkesen.

– Nem tartjuk indokoltnak a tiltakozásokat. A lakóink eddig sem elszigetelten éltek, többen közülük családi környezetből kerültek az intézménybe. A mindennapjaikat az intézményes világban is igyekszünk mozgalmassá, tartalmassá tenni. A lakásokban is szükségleteik szerint biztosítjuk nekik a 24 órás felügyeletet. A korábbi országos tapasztalatok is azt mutatják, hogy szinte észrevétlenül fognak beilleszkedni a települések életébe. A fogyatékkal élő emberek sem kötelesek engedélyt vagy jóváhagyást kérni, amikor szeretnének odaköltözni, ahol mások is élnek. Jelenlétük éppen olyan természetes kell, hogy legyen, mint bárki másé – érvel az igazgatónő. A beköltözésig hátralévő másfél évben a községek lakosait is igyekeznek majd nyitottá tenni a befogadásra, például nyílt napokat terveznek. Hazánkban egy 30 évre szóló kormánystratégia alapján 2011-ben indult meg az ötven ellátottnál népesebb intézmények kiváltása.

– A fogyatékkal élők számára sem az ideális helyszín a turistáktól nyüzsgő Szilvásvárad, ahol évente 700 ezren fordulnak meg. Az ő érdekük is az volna, hogy egy nyugalmasabb helyre költözzenek, ne ide, ahol minden második épület vendégház. Tudomásunk szerint azonban a pályázat beadásának feltétele volt, hogy előtte „érzékenyítsék” az adott településeken élőket. Minket viszont nem készítettek fel, és nem értesítettek, ezért derült égből villámcsapásként ért a hír, hogy több házat kiszemeltek – nyilatkozta lapunknak ifjabb Hócza László. A helybeli vendéglősöket és szállásadókat tömörítő idegenforgalmi egyesület alelnöke szerint érthetetlen, miért éppen a Szalajka-völgyről és lipicai méneséről híres települést választották: Szilvásváradon egy ház körülbelül 20 millió forint, ennyi pénzért akár négyet is vásárolhatnak például Bekölcén vagy Nagyvisnyón. A mintegy 1800 lelkes bükki községben eddig 450 aláírás gyűlt össze, a tiltakozók közt az idegenforgalommal foglalkozókon kívül akadnak olyanok is, akik a bélapátfalvi intézmény dolgozói, de szilvásváradi lakosok.

– Személyeskedésbe fordult a közmeghallgatás, amit e témáról nálunk tartottak. Azt vágták a fejünkhöz az érdekvédő szervezetek képviselői, hogy majd meglátjuk, milyen hírét költik Szilvásváradnak, ha ellenezzük e programot. Szó sincs arról, hogy mi ne várnánk a fogyatékkal élő kirándulókat: nemrég adták át az Egererdő félmilliárdos beruházását, melynek köszönhetően akadálymentesítették a kisvasút megállóit, és a Szalajka-völgyet kerekes székkel is bejárhatóvá tették – mondja Hócza László. Úgy tudni: a bélapátfalviak is visszautasították a helyi lakásotthonok ötletét, csak az nem vert fel ekkora port.