Épül a Magyar Sajtút

Két helyszínen elkezdődött a Magyar Sajtút Hálózat kiépítése. A tervek szerint minden megyében legalább egy állomás lenne, ami nemcsak a sajt, hanem a vidék népszerűsítését is szolgálja.

Ország-világBiczó Henriett2013. 10. 28. hétfő2013. 10. 28.

Kép: Hortig Rezső és Bertók Zsuzsa házi sajt készítő üzeme kecske tehén tej tejtermék Lajosmizse 2013 09 30 Fotó: Kállai Márton

Épül a  Magyar Sajtút
Hortig Rezső és Bertók Zsuzsa házi sajt készítő üzeme kecske tehén tej tejtermék Lajosmizse 2013 09 30 Fotó: Kállai Márton

Hasonlóan a borutakhoz, hamarosan kiépül a Magyar Sajtút Hálózat. Az ötlet a Kis-, Közép- és Agrárvállalkozók, Sajtkészítők Egyesületétől származik. Képviselői a nyáron Svájcban, Franciaországban és Ausztriában jártak, hogy megnézzék, hogyan működik mindez a gyakorlatban. A tervek szerint a kézműves sajtkészítők nemcsak saját portékáikat árusítják és kínálják, hanem az érdeklődők kulturális programokon vehetnek részt, megnézhetik és ki is próbálhatják a sajtkészítés egyes fázisait, valamint bepillanthatnak az állattartás és a gazdálkodás mindennapjaiba.

– Nálunk egy gazda az állatok abrakolásától a sajtkészítésig mindent maga csinál. Ezzel szemben Nyugat-Európában mindenkinek megvan a maga feladata, egy ember csak egy fázissal foglalkozik: egyik csak állatot tart és leadja a tejet, a másik a sajtot készíti, a harmadik árulja. Vitathatatlan, hogy így magasabb színvonalon lehet dolgozni – mondja Kovács László, az egyesület elnöke. Azt is hozzáteszi, hogy hazánkban mindenképpen van létjogosultsága a sajtútnak: – Közel száz manufaktúra állítja elő a hazai sajtok öt százalékát.

A magyar kézműves sajtok ízesítésben nagyon sokszínűek, ám a fogyasztók többsége igen konzervatív.
Sokaknak a sajt ma is a trappistát jelenti – mondja Kovács László. A Sajtút Hálózat talán ezen a tendencián is változtathat: a cél, hogy minden megyében legyen legalább egy állomás. Kettő már épülőben van, az egyik a Fejér megyei Etyeken, a másik a Nógrád megyei Szentén. Egy-egy megálló kialakítása 40–50 millió forintba kerül, hiszen ki kell építeni a fogadóteret és a mellékhelyiségeket, valamint a környezet rendezése sem maradhat el. Az érintett önkormányzatok is csak profitálhatnak mindebből, ezért igyekeznek uniós források felkutatásával segíteni azokat, akik szívesen csatlakoznának a hálózathoz. Kovács László elmondta, hogy vannak olyan támogatók, akik nem csatlakoztak a hálózathoz, de szívesen fogadnak turistákat jelenleg fejenként 1,8 kilogramm sajtot fogyasztunk évente – az egyesület célja, hogy ezt az arányt 2,8 kilogrammra növelje. Ez éves szinten 100 millió liter magyar tej számára jelentene piacot.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek