Elhunyt Jancsó Miklós

A kétszeres Kossuth-díjas és Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, forgatókönyvíró, érdemes és kiváló művész 1921-ben látta meg a napvilágot Vácott.

1958-ban 37 évesen elkészítette első nagyjátékfilmjét A harangok Rómába mentek címen, de az áttörő sikert a Szegénylegények című film hozta meg számára. Tíz évvel később két filmje is részt vett a cannes-i fesztiválon:  a Csillagosok, katonák az 1917-es orosz forradalom után játszódott, míg  a Fényes szelek a második világháború után, a kommunista hatalomátvétel előtti történéseket örökítette meg.

A 70-es évektől kezdve neve nemzetközileg ismertté vált, 72-ben díjazták először Cannes-ban: a Még kér a nép című filmmel a legjobb rendezés díját kapta, de ebben az évtizedben 3 másik filmjét is Aranypálma-díjra jelölték: 1974-ben a Szerelmem, Elektra-t, 1976-ban a Magánbűnök, közerkölcsöket és 1979-es Magyar rapszódiát. 1979-ben végül életműdíjat kapott ugyanitt.

1988 óta címzetes egyetemi tanár a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, 1990 és 1992 között pedig a Harvardon tanított. Olyan nevek tanultak nála, mint David Aronofsky, a nagy tisztelettel beszélt egykori tanáráról. De hasonlóan nagy hatással volt Martin Scorsesére is, aki a kameramozgások eleganciáját szerette Jancsó filmjeiben, és véleménye szerint a Szegénylegények-nek van a világon az egyik legjobb befejezése.

Jancsó Nyika, a rendező fia erősítette meg halálának hírét. Elmondása szerint a 92 évesen elhunyt rendező tüdőrákkal két napja került kórházba, saját kérésére. Ma reggel állt meg a szíve.