Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
A vasárnapi krími népszavazás után – amelynek során a krími lakosság 97 százaléka az Ukrajnától való elszakadás mellett voksolt – a Kremlben kedden aláírták a Krími Köztársaság annektálásáról szóló államközi megállapodást. Ukrajnában negyvenezer tartalékost mozgósítanak.
Kép: TOPSHOTS A man holds a Crimean flag as he secures the Crimean parliament building in central Simferopol on March 17, 2014. Crimea declared independence today and applied to join Russia while the Kremlin braced for sanctions after the flashpoint peninsula voted to leave Ukraine in a ballot that has fanned the worst East-West tensions since the Cold War. AFP PHOTO / DIMITAR DILKOFF, Fotó: DIMITAR DILKOFF
Hatásos volt a Krímen folytatott orosz propaganda és a több tízezer fős katonai jelenlét, a félsziget lakosságának nagy része Moszkvára szavazott.
Az eredményhirdetést követően Oroszország nem tétlenkedett sokáig, a Kremlben már kedden aláírták az orosz–krími államközi megállapodást a Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról, miután Vlagyimir Putyin államfő a szerződés támogatására kérte a parlament mindkét házát. A napokban írják alá azokat a kétoldalú szerződéseket is, amelyek a két állam működésének összehangolását segítik elő. Ezek alapján Krímben ideiglenes adószabályokat vezethetnek be, valamint Moszkva évi 1 milliárd dollárt adna a krími költségvetés hiányának fedezésére, orosz cégek pedig már most 5 milliárd dollár értékű befektetéseket terveznek a területen.
Ígéretekből nincs hiány. Ami Ukrajna további szétdarabolását illeti, keddi beszédében Putyin Kijevnek is próbált kedvezni: nem akarják Ukrajna szétesését, a déli és a keleti részek elszakítását. Egyelőre.
Az ügybuzgó orosz politikusok és üzletemberek az uniós vezetőket is lépéskényszerbe hozták. A külügyminiszterek tanácskozásán olyan szankciókról tárgyaltak, amelyekkel Oroszország rávehető lenne Ukrajna területi sértetlenségének tiszteletben tartására. Huszonegy magas rangú orosz és ukrán tisztségviselővel szemben uniós beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást érvényesítenének.
Túl messzire azonban nem mehet az EU, az orosz gázfüggőség határt szab a szigornak. Krímen és Kelet-Ukrajnában sokan úgy vélik, Putyin az orosz ajkú népességet igyekszik megvédeni az új kijevi kormányzattól, ám korántsem biztos, hogy ez tényleg így van.
Hiába bújik a Kreml a félsziget orosz múltja és a fekete-tengeri orosz flotta „álarca” mögé, az igazi indok szakértők szerint ennél jóval egyszerűbb: a kőolaj és a földgáz kell Moszkvának. Ha ugyanis az oroszokhoz kerülne Krím és Ukrajna fekete-tengeri partvidéke, akkor azzal kizárólagos jogot is formálhatnának az ott található szénhidrogénvagyonra. A jelek szerint ugyanis nagy lelőhelyek találhatók a térségben.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu