Aki tud, fizetős ellátásba menekül - jól megvédték az egészségügyet is

A Magyar Kórházszövetség adatai szerint a 2010-es kormányváltáskor a hazai kórházak lejárt tartozásállománya 37,5 milliárd forint volt. A 2013–14-es év fordulónapján ennek mértéke 50 milliárdra emelkedett, ami azóta valamelyest csökkenhetett, ám összességében havonta körülbelül 4–4,5 milliárd forinttal folyamatosan növekszik, így év végére akár a 80 milliárd forintot is elérheti.

Az egészségügy finanszírozása terén Magyarországnak legalább húszéves lemaradással kell megküzdenie.

Az aktuális kormányok szinte nálunk fordítottak a legkevesebbet az egészségügyi közkiadásokra Európa országai közül. A 2008-as gazdasági világválság csak tovább rontott a helyzeten. Az utóbbi öt évben súlyosbodtak a gondok: a válság hatására a GDP 6 százalékkal csökkent, az egészségügyre fordítandó források 14 százalékkal zsugorodtak.

A finanszírozási nehézségek hozadéka, hogy egyre többen veszik igénybe a magánszektor szolgáltatásait. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az egészségügyi kiadások 35 százalékát a magánszektor fedezi.

A felnőtt lakosság fele úgy véli, hogy tovább romlott a közegészségügyi ellátás színvonala, ezért ha tehetné, a többség a fizetős magánintézmények szolgáltatásait venné igénybe – derült ki a Medibon.hu felméréséből. A legkevesebbet a fiatalok és a 30–39 év közöttiek járnak orvoshoz, ám ha mégis ellátásra szorulnak, inkább a magánintézmények mellett döntenek.

LISTÁZOTTAK

Jelenleg mintegy 68 ezer beteg vár országszerte valamilyen műtétre vagy műszeres beavatkozásra.

Egy csípőprotézis-beültetésre átlagosan majdnem két évet (604 napot), míg egy térdprotézisműtétre ennél is többet, 864 napot kell ma várnia egy magyar betegnek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartása szerint az előbbi listán már több mint nyolc és fél ezren, az utóbbin pedig majdnem tízezren várakoznak. Jó néhány olyan intézmény van, ahol egy szürkehályogműtétre fél évnél hosszabb a várólista.