Elmagyarázó: A Kúria jogegységi döntése a devizahitelekről

- A bank vagy az ügyfél viseli az árfolyam ingadozásából eredő kockázatot?
Ezt a kérdést a bíróságok ezentúl csak akkor vizsgálhatják, ha az ügyfél tájékoztatása nem volt világos vagy érthető, a tájékoztatás hiányos volt vagy teljesen elmaradt. A bíróság érvénytelenítené a szerződést, ami azt jelentené, hogy ugyan az árfolyamkockázat miatti többletet nem kell kifizetnie az ügyfélnek (a korábbi összegek visszajárnak), a teljes hátralévő összeget viszont egyben kell törleszteni, amire felvehet forintalapú hitelt.

- Az egyoldalú szerződésmódosításokat lehetővé tevő szerződési feltételek milyen körülmények között teljesítik az átláthatóság követelményét?
E kérdésében olyan feltételeket határoztak meg korábban, amelyek alapján a bíróságok vizsgálhatják a hitelszerződéseket. Az egyoldalú módosítás tehát tisztességtelen, amennyiben a fogyasztónak érdemi ráhatása nem volt a módosításra. A kamatemelések (ezek miatt drágultak a hitelek) ebbe a kategóriába sorolhatók, és az egyoldalú szerződésmódosítások túlnyomó többsége erre vezethető vissza.

- Az árfolyamrés tisztességtelen szerződési feltétel-e?
Erre a problémára egyértelmű döntés született, miszerint visszamenőlegesen és egységesen az MNB hivatalos árfolyamát kell alkalmazni a folyósításkor és a törlesztéskor egyaránt. Ez a perre menő ügyfeleknek kisebb pénz visszatérítésével kecsegtet.

-Hogyan és mennyi pénzt kaphatunk vissza a banktól?
Ha perre megyünk és azt megnyerjük, akkor két jogcímen jár visszatérítés. Egyrészt az MNB középárfolyamán kell számolni a folyósításkori deviza összegét. Másrészt a régebbi törlesztőrészletek eladási árfolyamát kell átszámolni a jegybanki középárfolyamra, ennek megállapítása a folyamatos árfolyamváltozás miatt egyedi és minden esetben eltérő. Ne feledjük: minden esetben számolni kell a perköltséggel.