Kiből lesz ma szaki?

A magyar munkaadók több mint egyharmadának ugyancsak nehézséget okoz, hogy munkaerőt találjon – derült ki a Manpower munkaerő-piaci szolgáltató cég legutóbbi felméréséből. A következő években – a Ratkó-korszakban születettek nyugdíjba vonulása után – 150 ezer szakmunkás hiányzik majd a gazdaságból. Az utóbbi időben jelentősen csökkent a szakképzésben tanulók száma: a szülők inkább gimnáziumba, semmint ipari iskolákba adják a gyermekeiket. Érettségi után pedig nagyon kevesen döntenek úgy, hogy nem egyetemre vagy főiskolára jelentkeznek, hanem valamilyen kétkezi szakmát tanulnak.

Szabó Tibor, a Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium igazgatója elmondta: a következő, 2014–15-ös tanévre csupán a hegesztőosztályok létszámát tudták maradéktalanul feltölteni, a géplakatos- és gépiforgácsoló-csoportok fele létszámmal vágnak neki a szeptembernek – de például asztalosképzés egyáltalán nem indul a következő tanévben, mert mindössze két tanuló jelentkezett. Az ország beiskolázási térképét vizsgálva láthatjuk, hogy Budapesten is vannak olyan iskolák, ahol foghíjasak maradnak a padsorok. A zalaegerszegi Ganz Ábrahám és Munkácsy Mihály Szakközépiskola és Szakiskola igazgatónője, Vargáné Bérczes Bernadett szerint a nyugati megyében rózsásabb a kép: az iskola valamennyi osztálya teljes létszámmal kezdheti az új tanévet.

Szabó Tibor szerint pályaválasztás előtt a gazdaság szereplőinek kellene tájékoztatniuk a szülőket arról, hogy egy-egy szakmában milyen álláslehetőségekre, mekkora kezdő fizetésre számíthat a gyermekük, tudnak-e neki például helyben munkát kínálni. Ugyanis a 10. osztály elvégzése, a tananyag elméleti részének elsajátítása után a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében a cégeknél, vállalkozásoknál kapják a diákok. Már ha nem morzsolódnak le és hagyják ott idő előtt az iskolát. A pedagógusok évek óta kongatják a vészharangot, hogy a szakképzés lerövidítése, a tankötelezettség 16 éves korhatárra csökkentése egyaránt hozzájárul a szakiskolákban mérhető 40-50 százalékos bukási arányhoz. Mert nemcsak a szakmák iránti elkötelezettséggel, hanem a diákok képességszintjével is baj van. A szakiskolákba jelentkező tanulók olvasási- szövegértési képessége sokszor nem üti meg azt a mértéket, ami elég lenne az új ismeretek elsajátításához.

Mivel világszerte óriási az igény hegesztőkre és CNC-forgácsolókra, a legjobb tanulók, a legképzettebb szakemberek közül egyre többen – igaz ez a szaktanárok egy részére is – külföldön keresik a kenyerüket. Az oktatók alulfizetettek – s ha valaki közülük elmegy nyugdíjba, szinte pótolhatatlan –, az iparban a tanári jövedelmük többszörösét kereshetik meg. Az általunk megkérdezett iskolákban a feltételek – elhivatott tanári gárda, jól felszerelt tanműhelyek – egyelőre adottak a magas színvonalú képzéshez. Csupán a tanulók hiányoznak…

Vagyis a mérleg egyik serpenyőjében betöltetlen állásokat, a másikban pedig még mindig a munkanélküliek tömegét találjuk

Az idei esztendő első negyedévében 360 ezer álláskeresőt tartottak nyilván Magyarországon. Az egyik internetes portálon jelenleg ezer ajánlat közül válogathatnak, akik fizikai munkát keresnek – elsősorban ipari, építőipari és mezőgazdasági területen.