Milyen kezekbe kerültek az állami földek? Jön az új Ángyán-jelentés

Ángyán József kutatásai során minden eddiginél tisztábban rajzolódik ki, hogy egy egészen szűk csoport húz hasznot az állami földek döntő többségéből. Különösen érdekes összefüggésekre bukkant Csongrád, Borsod és Fejér megyében.

Csak egy példa: a kiváló adottságokkal rendelkező Váli-völgy földjei összesen 3-4 érdekeltséghez kerültek – tudtuk meg az elmúlt hét szombatján a Fejér megyei Kishantoson tartott tanácskozáson.

Előadásában a májustól hatályos földtörvény visszásságaira is felhívta a figyelmet Ángyán professzor.

A földek forgalmi értéke közötti különbség alig néhány száz kilométer eltéréssel ötvenszeres is lehet: amíg Kelet-Magyarországon még mindig akár 200 ezer forintért hozzá lehet jutni egy hektár termőterülethez, addig az ország nyugati részén 2 millióba, Burgenlandban pedig 10 millióba is kerülne – ha lenne eladó. Ha tehát nem védi meg törvény a termőföldünket, akkor az könnyen a határon túliak birtokába kerülhet.

Ugyancsak hiányolta a professzor a vezetésével kidolgozott, majd lemondása után kormányhatározattá emelkedett Nemzeti Vidékstratégia következetes végrehajtását. Különösen fájó számára az úgynevezett demográfiai földprogram elmaradása. E szerint fiatal párok jutottak volna rendkívüli kedvezménnyel földhöz, ha vállalják a művelését, az adott településen képzelik el jövőjüket, s több gyermeket is nevelnek. Ennek elmaradása végzetes következménnyel járhat a vidék számára, ugyanis a falvak elnéptelenednek, a határt pedig alig néhány alkalmazott műveli meg a távol élő tulajdonosok vagy bérlők hasznára.