Vajon hányan adták volna vissza a dollár tízezreket?

Három egyetemista – két lány és egy fiú – New York közelében lévő közös bérlakásukat akarta kissé feldobni, ezért a bolhapiacon vásároltak egy használt kanapét, csekély 4500 forintnyi összegért. A kék plüsskanapé még elég jó állapotban leledzett. Már két hónapja üldögéltek rajta, amikor tévénézéskor egyikük valami kényelmetlent érzett a feneke alatt. Egy borítékra talált, benne 700 dollárral, 20 dolláros címletekben…

Aztán nagy meglepetésükre több borítékot is találtak: összesen 40 ezer dollárra (mintegy 9 millió forintra) bukkantak. Ez azért nagyon nagy pénz három csóró diáknak. Már elkezdték felosztani, tervezgettek, ábrándoztak, amikor megszólalt a lelkiismeretük.

Mivel az egyik borítékon név és cím is szerepelt, úgy döntöttek, megkeresik a kanapé egykori gazdáját.

Kutatásuk végén egy 91 éves hölgyre bukkantak. Ő és a férje egész életükben felhalmozott megtakarításaikat dugdosták a bútor réseiben, mivel nem bíztak meg a bankokban. A férfi néhány éve meghalt, a néni pedig teljesen elfeledkezett róla, hová is tette a spórolt pénzét, s hogy volt-e egyáltalán ilyen pénz.

Pedig a csípőműtétje miatt nagy szüksége lett volna rá. Így hát eladta a kanapét, amely azóta is őrizte a dollárokat. Vajon hányan adták volna vissza ezt a sok pénzt, mint a három fiatal? Nem tudni – ők mindenesetre megtették…