Bókoló lila bugák

Mi tagadás, latin elnevezése is furán hangzik (Lespedeza thunbergii), minthogy a növénynemzetség bizonyos Lespedezről, Florida egykori spanyol kormányzójáról kapta a nevét. Akárhogy is: ha valaki meglátja a hatalmas lila virágbugák súlya alatt földig hajló, teljes virágpompájában álló növényt, nem marad közömbös iránta. Értékét az is növeli, hogy olyan időszakban virágzik, amikor már egyre szegényebbek a kertek és a parkok virágzó cserjékben.

Egy-másfél méter magas, szélesen elterülő bokrot nevel, amelyen július végétől egészen októberig nyílnak gazdagon a virágok. Mivel fagyérzékeny, meleg, déli fekvést igényel, nyári szárazságban öntözni kell. A hidegebb teleken visszafagy, de a tő szépen kihajt, és nyár végén újfent gazdagon virágzik. (A fagysérült bokor ágait tavasszal erősen metsszük vissza.) Az idősebb bokrokat tőosztással szaporíthatjuk.

A bokorhere nemzetség nálunk ismert másik tagja a színeváltó bokorhere (Lespedeza bicolor), amely az előzőnél termetesebb cserje, és júliustól szeptemberig hozza lila bugavirágait, melyek elnyílva megsötétednek – innen a színeváltó elnevezés.