Karácsonyra vége?

Vegyünk egy átlagos törlesztőt: 7 millió forintos, svájcifrankalapú kölcsönt vett fel, 20 évre. Ő körülbelül 980 ezer forintot kap majd vissza. Összesen akár 400 milliárd forinttal is csökkenhetnek a devizások terhei – számolta ki a Bankmonitor.

A Kúria június közepén döntött a devizahitelekről, azok tisztességes vagy tisztességtelen voltáról.

A döntést az Országgyűlés törvényben tenné mindenki számára érvényessé. Mint ahogy azt a Kúria ítélete kimondta, a törvény is leszögezi: az árfolyamrés tisztességtelen, emiatt el kell számolniuk a bankoknak és a fogyasztóknak egymással. Hogy pontosan mi módon teszik ezt, arról külön törvény rendelkezik majd. Az egyoldalú kamatemelések esetében a bankoknak bizonyítaniuk kell hogy tisztességes volt a gyakorlat – amíg ezt nem teszik meg, úgy automatikusan tisztességtelennek kell feltételezni azt. Tisztességesnek akkor nevezhetők, ha megfelelnek a Kúria által leszögezett hét alapelvnek, amelyek a következők: egyértelmű és érthető megfogalmazás, tételes meghatározás, objektivitás, ténylegesség és arányosság, átláthatóság, felmondhatóság, szimmetria elve. Szakértők szerint igen ritka az olyan szerződés, amely mind a hét alapelvnek eleget tesz. A bankoknak egy hónapjuk van arra – a törvény életbe lépése után –, hogy felülvizsgálják a szerződéses feltételeiket.

A végtörlesztőkre – mint az várható volt – nem vonatkozik a mentőöv, meglepetésként hatott azonban Orbán Viktor bejelentése, miszerint a szerződésmódosítások semmissége nem csak a deviza-, de a forinthitelesekre is vonatkozik. A most benyújtott mentőcsomag- tervezet csak a kezdet, a kérdés végleges rendezésére az őszi ülésszakon kerül sor. Varga Mihály szerint, ha minden jól megy, karácsonyra senkinek nem lesz devizahitele.

A törvényről várhatóan lapunk megjelenésekor (július 4-én, pénteken) szavaz az Országgyűlés.