Iskoladráma görögtűzzel

A freskókkal díszített falak közt nyílt meg 1793-ban hazánk második nyilvános könyvtára, mely ma is várja az olvasókat. S ide már azért is érdemes betérni, mert ritka kincsként őrzik Rákóczi deákja, Mikes Kelemen törökországi leveleit.

A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének kutatócsoportja három évtizede igyekszik felderíteni a kezdeteket, több kötetre való régi magyar drámát gyűjtöttek össze. Mindehhez értékes kordokumentumok az Egerben most bemutatott színlapok. A tárlat anyagából megtudhatjuk: nem csupán az erkölcsi okítás, de a szórakoztatás kedvéért is játszottak, hivatásos színtársulatok híján teremtettek e falak közt színházi élményt.

Világítási gondok miatt gyakran nappal tartották az előadásokat, s görögtűzzel, tűzijátékkal fokozták a hatást. A női szerepeket fiúk alakították, de a profi díszletekkel és jelmezekkel sokat tettek a nemes illúzióért.

Egy kép tanúsága szerint Esterházy Pál 1649-ben Judit szerepét alakította, a függöny a nagyszombati jezsuita gimnáziumban gördült fel. Nem rettentek vissza attól sem, hogy állatokat vonultassanak fel az előadásban: Csíksomlyón veréb repült ki Júdás lelkeként, a Passióhoz pedig élő szamarat használtak.

Aki tehát azt hiszi, hogy roppant újszerű dolog, miszerint egy ló léptet vagy autó gördül be a színpadra, nagyot téved…