Régóta féltek a 'köpködős-rugdosóstól', a gyilkosság után indult el a lavina

Már a tragédiát követő első órákban kiderült: a nyolc éve utcán élő férfi nem volt ismeretlen a környék lakói számára, „köpködős-rugdosós” férfinak nevezték, aki gyakran zaklatta a járókelőket, és aki pszichiátriai kezelés alatt állt. Az információk nyomán éles hangú vita kezdődött a pszichiátriai ellátás elégtelenségéről.

Az eset lavinát indított el. Mind többen vetik fel a kérdést: miért kellett bezárni az OPNI-t? A legtöbbet feszegetett kérdés: miért nem lehet kényszergyógykezelés alá venni veszélyes pszichiátriai betegeket?

„Mivel a hírek szerint az elkövetőt egy nappal korábban engedték ki, feltárul a rendszer hiányossága, miszerint egy általános pszichiátriai osztálynak nagyon kevés eszköz áll rendelkezésére, hogy olyan eseteket kezeljen, ahol fennáll az erőszakos bűncselekmény veszélye. Őket egy speciális, kiemelt igazságügyi osztályon kellene tartani, amelynek a létrehozására már vannak lépések. Ebben az esetben a hajléktalanság is tovább nehezítette a helyzetet” – nyilatkozta lapunknak dr. Frecska Ede, a Debreceni Egyetem Pszichiátriai Klinikájának vezetője. Mint arra a szakember rámutat, zavar van a fogalmakat illetően is: kényszergyógykezelésre a büntetőeljárás alatt állókat kötelezhetik. Létezik kötelező gyógykezelés pszichiátriai osztályon, de a probléma általában akkor kezdődik, amikor ez a kezelés véget ér. Sok betegnek ugyanis szüksége lenne fenntartó gyógyszeres ellátásra is, de az már csak rajta, illetve a környezetében élők odafigyelésén múlik, hogy beveszi-e a gyógyszereit és elmegy-e kontrollra.

Dr. Frecska Ede szerint a megoldás az lenne, ha jogilag kötelezni lehetne a járóbeteg-kezelésre a pszichiátriai betegeket. Ennek a bevezetéséhez viszont „átgondoltság és elszántság” kellene, a döntéshozók ugyanis úgy érzik, ez a lépés sértené a szabadságjogokat.