Visszaszáll a bumeráng

(A Szabad Föld augusztus 15-én megjelent számában kárpátaljai riportunkat is elolvashatja, "Inkább a milícia kísérjen, mint a pap!" címmel.)

Nem sokáig tétlenkedett az orosz vezetés. A Nyugat – köztük az Európai Unió és Magyarország – augusztus 1-jén érvénybe lépett szankcióira válaszul Vlagyimir Putyin orosz elnök kormánya múlt csütörtökön döntött az ellenszankciókról. „Oroszország egyévi időtartamra teljes embargót vet ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, a baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából” – közölte Medvegyev kormányfő.

A miniszterelnök hozzátette: Oroszország válaszintézkedéseken dolgozik a Dobroljot ellen elrendelt nyugati szankciók miatt, mivel az orosz légitársaság a „barátságtalan intézkedések” következtében augusztus 4-én kénytelen volt beszüntetni működését. Medvegyev kilátásba helyezte, hogy meg fogják tiltani a nyugati légitársaságok Európa és Ázsia között közlekedő járatainak az orosz légtéren keresztül történő átrepülést. Ezen járatok számára a Szibéria felett vezető útvonal a legrövidebb. Az orosz lépés hátrányosan érintheti mind az európai uniós termelőket és exportőröket, mind az oroszországi fogyasztókat.

Hogy ki jár rosszabbul? Az oroszok Európa, a nyugati elemzők Oroszország számára jósolnak nagyobb veszteséget.

CSEKÉLY CSÖKKENÉS
Szakértők szerint a gazdasági növekedésünkre nem lesz nagy hatással a tilalom. Oroszországba tavaly mintegy 70 milliárd forint értékben exportált Magyarország mezőgazdasági termékeket, ami a teljes magyar kivitel 0,3 százaléka.

Elsősorban a baromfi- és húságazatot érinti érzékenyen az ellenlépés, ezért a termékeknek az uniós piacon kell vevőt találni.

A csekély orosz érdekeltséggel bíró tejesek attól félnek, a piac átrendeződése csökkenti áraikat, az európai túltermelés miatt dömpingár alakul ki.

A magyar halágazatot nem érintik az élelmiszerimportra kivetett orosz tilalmak, mivel a halgazdaságok élő halat a nagy földrajzi távolságok miatt nem exportálnak Oroszországba, a fagyasztott édesvízi halak kivitele pedig nem jelentős.

NÉLKÜLÖZŐ OROSZOK
Szakértők szerint a rendelkezés legnagyobb vesztese maga Oroszország. Az orosz üzletek polcairól évi 15 240 milliárd dollár értékben fognak hiányozni agrártermékek. Az intézkedéssel a tavalyi élelmiszer-import csaknem negyedének inthetnek búcsút az oroszok. A tilalommal sújtott országok adják húsimportjának 54, halbehozatalának 52, a gyümölcs- és zöldségimport mintegy 30 százalékát. Bár valószínűleg nem lesz éhínség az országban, a kínálat jelentősen meg fog csappanni. Elkerülhetetlen az élelmiszerek drágulása és az infláció növekedése. Az orosz Alfa Bank a döntés nyilvánosságra kerülése után idei inflációs prognózisát 7-ről 8 százalékra emelte. Nyikolaj Fjodorov mezőgazdasági miniszter nyilatkozata szerint Dél-Amerikából – elsősorban a világ legnagyobb marha- és baromfihús-exportőrének számító Brazíliából –, KözépÁzsia országai közül főleg Törökországból, valamint Izraelből és Fehéroroszországból pótolnák a hiányt.

ÉTELDÖMPING AZ UNIÓBAN
Az Európai Unió országaiban élelmiszer-túlkínálat alakulhat ki az élelmiszerexport átirányítása miatt. A Reuters által összeállított lista alapján az unió tagállamai közül Németországot, Hollandiát, Lengyelországot, Franciaországot, Olaszországot és Spanyolországot sújthatják legkedvezőtlenebbül az intézkedések.

A legnagyobb közvetlen vesztes Lengyelország lesz, becsült idei exportjukat ugyanis 316 milliárd euróra várják, aminek jelentős részét érintheti a kiesés. Ez az idei GDP-t 0,6 százalékkal is visszavetheti. A szankciók Finnországban akár válságot is előidézhetnek, a skandináv ország harmadik legnagyobb exportpiaca Oroszország, a teljes finn kivitel 10 százalékát felveszi. A tervezett légtérzár vagy az adminisztratív kereskedelmi intézkedések szigorítása a kőolaj-kitermelésben érdekelt British Petrol szibériai beruházásait befolyásolhatják kedvezőtlenül, amit azonban más kelet-európai energetikai vállalatok, így a Mol is meg fog sínyleni.