A felül lévők irtóznak a valóságtól, a megtört tömeg a forradalomra is képtelen

A Fényevők egy értelmiségi család házában játszódik, ami már nem is az övék, mert megvette tőlük egy feltörekvő háztulajdonos. A cseléd már inkább csak külsőség, mintsem az anyagi jólét szimbóluma, mert a látszatot minden körülmények között fenn kell tartani.

Pedig már régen kicsúszott a lábuk alól a talaj, de a főhős, Pavel Protaszov, a tudós vegyész ezt észre sem veszi. Ahogyan mást sem: felesége egy festővel flörtöl, húga lelki beteg, a személyzet megy a saját feje után, a munkásokban pedig gyűlik az indulat.

A társadalmi rétegek közti konfliktus feloldhatatlan, mert az értelmiségiek nem csak az alsóbb osztályokba születetteket nézik le, hanem még a közéjük tartozókat is. Gorkij a mélyszegénységből küzdötte fel magát íróvá, egyszerre látta kívülről és belülről azokat, akiket a közvélemény értelmiségieknek tekintett. Akiknek nagy felelősségük lenne a társadalmi és politikai egyensúlyok kialakításában, az erkölcsi példaadásban – de irtóznak a valóságtól, az emberekkel találkozástól.

A darab eredeti címe: A nap gyermekei. Az úri társaság vélekedik így önmagáról, kiválasztottnak tekinti magát. Fényevőknek az „alja nép” nevezi el őket, mondván: ha egész életükben semmit nem csinálnak, nem dolgoznak, akkor csak a pénzhamisítás és a fényevés képessége magyarázhatja, hogy miből is tudják fenntartani magukat.

A „lent” élők már arra is képtelenek, hogy forradalmat robbantsanak ki, mert lelkileg, erkölcsileg, fizikailag megtört emberek.

És mindeközben észrevétlenül tör előre a lassan vagyonosodó középszer, amit a darabban a háztulajdonos formál meg.

Könnyen belefeledkezünk a történetbe, amit többek között Ónodi Eszter, Jordán Adél, Máté Gábor, Bezerédi Zoltán és Nagy Ervin alakítása tesz felejthetetlenné.