Majdnem holland - 350 évvel ezelőtt kapitulált Új-Amszterdam

Ismeretes, hogy New York eredetileg Új-Amszterdamként kezdte pályafutását, de az talán már kevésbé az, hogy a település egyben a nagyobb területeket uraló Új-Hollandia gyarmat központjaként is működött. A XVII. század elején még nem volt egyértelmű, hogy a mai Egyesült Államok keleti területeit Anglia gyarmatosítja majd, hiszen több európai hatalom – így a holland is – versengett e földekért.

Észak-Amerika holland gyarmatosítása tulajdonképpen magánvállalkozásként, a Holland Kelet-indiai Társaság égisze alatt kezdődött, mely 1602-ben kapott megbízást, hogy térképezze fel a vidéket, és Hollandia hatalmát minden „gazdátlan” földre terjessze ki. Miután világossá vált, hogy India felé mégsem nyílik vízi átjáró az új földrészen keresztül, a feladat folytatására megalapították a Holland Nyugat-indiai Társaságot.

A holland telepesek 1624-től érkeztek nagyobb számban Új-Amszterdam környékére, de a nehézségek, a gyarmat rossz irányítása, az anyaország kisebb népessége miatt Új-Hollandia nem fejlődött olyan ütemben, mint a tőle ekkor főként északra található angol gyarmatok. A későbbi II. Jakab király még York hercegeként hajózott be 1664-ben a flottájával Új-Amszterdam kikötőjébe, és felszólította Peter Stuyvesant kormányzót (képünkön) a megadásra. A sokszoros erőfölénnyel szembenézve a hollandok a kapituláció mellett döntöttek: az erről szóló okmányt 350 éve, 1664. szeptember 9-én írták alá. A fővárost és a környező területet a diadalmas herceg tiszteletére Új-Yorknak nevezték el.

Bár Hollandia az 1665–1667-es második angol–holland háború során megpróbálta visszaszerezni észak-amerikai gyarmatait, a konfliktust lezáró bredai békében Suriname-ért cserébe végleg lemondott arról, hogy megvesse a lábát a kontinensen.