A teremtés titkai

Mit jelent a pápa bejelentése?

Ha a kérdést lecsupaszítjuk, akkor végső soron azt feszegetjük, mit is hisznek a keresztények: azt, hogy Isten hat nap alatt teremtette a világot, mint ahogy a Bibliában olvashatjuk, vagy az ősrobbanást követően alakult ki? Még nyersebben kérdezve: a pápai kijelentés azt jelenti, hogy nem igaz, ami a Bibliában olvasható? Nos, a kétféle elképzelés csak látszólagosan áll ellentmondásban egymással.

Tudnunk kell, hogy az ember mindig is válaszolni akart a világ keletkezésének kérdésére – s a története során körülbelül kétezerféle elképzelést alkotott. Ezek egyike a Bibliában található – egy másik pedig az ősrobbanás teóriája. Miért írom, hogy teória, s miért nem azt, hogy valóság? Azért, mert az ősrobbanás ugyanúgy az ember elképzelése, mint az összes többi – csak éppen a mai emberé. Az viszont egyáltalán nem bizonyos, hogy mindig is ezt fogja hinni. A ma embere abban hisz, amit a tudomány bizonyít. Ebből következtet vissza évmilliárdokra, s előre, az idők végezetéig. Ám hogy így volt-e, illetve lesz-e, ahogy az ősrobbanásból következik – nos, az szintén hit kérdése. Mint ahogyan a hatnapos teremtésé is.

Példával illusztrálva: ha egy csapból adott idő alatt adott mennyiségű víz folyik, abból még nem következik, hogy a csapból mindig is annyi víz folyt s fog kifolyni – természetesen az ellenkezője sem. Ráadásul mindebből arra is következtetni, hogy az a csap magától nyílt meg, és soha senki nem fogja elzárni – ehhez legalább akkora hit szükségeltetik, mint hogy magától működik. Ferenc pápa azzal, hogy a mai ember tudományos hitének a lehetőségét nem vetette el, természetesen nem kérdőjelezte meg, hogy azt a bizonyos csapot valaki egyszer megnyitotta. Csupán annyit jelentett ki, hogy Isten vélhetően nem „varázspálcát” használt a világ teremtésekor. Lehet, hogy egy parányi valamibe volt kódolva a mindenség – s nemcsak az anyag, az energia, hanem azok a törvények is, amelyek szerint működik.

Hol van mindebben az élet? A pápa ezt nem érintette, mivel a keletkezés mikéntjével a Biblia sem foglalkozik. A tudósok annál inkább – van is rá vagy százféle magyarázat.

S az ember? Az élet keletkezésénél ez sokkal izgalmasabb teológiai kérdés. Annál is inkább, mert bár a tudomány az ember lényegét adó lelket kutatja – ám keletkezésére semmiféle magyarázattal nem szolgál.

Az embert tehát Ferenc pápa kijelentéséből következően Isten külön teremtette a maga belső törvényeivel, ami szerint aztán már ki-ki maga teljesítheti be a küldetését.

Ha most azt gondoljuk, hogy a pápa valami gyökeresen olyasmit jelentett ki, ami az egyház nézeteitől eddig fényévnyi távolságban volt, az téved. Magát az ősrobbanás elméletét is egy pap, a belga Georges Lemaître dolgozta ki. XII. Piusz pápának annyira megtetszett az elgondolás, hogy menten fel is oldotta a bibliai teremtéstörténet és az ősrobbanás közötti látszólagos ellentétet – sőt a teremtés tudományos bizonyítékának tekintette.

Maga Lemaître óvta a pápát az elhamarkodott következtetések levonásától, mondván, hogy egyelőre csupán feltételezésről van szó. Az ősrobbanást a tudomány csak a kozmikus háttérsugárzás felfedezése óta látja egyértelműen bizonyítottnak.

Később II. János Pál pápa és XVI. Benedek is a mostani pápához hasonlóan nyilatkozott mind az ősrobbanást, mind az evolúciót illetően. Benedek ehhez még hozzátette, hogy a tudomány számos kérdést nyitva hagy – ami persze így is van.