Vörös riasztás Európában

Az áldozatokat eltemették, eljött a gyász és az egymásra mutogatás ideje. Hogyan történhetett meg a párizsi vérfürdő? Vajon miért nem tett semmit az Európa legelitebb szervezetének tartott francia titkosszolgálat annak ellenére, hogy egy észak-afrikai ország értesítette a francia hírszerzést: a testvérpár merényletre készül? Ezekre a kérdésekre valószínűleg sosem kapunk választ.

Az elkövetőket agyonlőtték, ennek ellenére ma már senki sem gondolja, hogy a történet véget ért. Párizsban és környékén határozatlan ideig marad érvényben a terrorkészültség legmagasabb fokozata, a rendőrség munkáját segítendő országosan 10 ezer katonát mozgósítottak.

Európa többi nagyvárosának biztonsága sem garantált. A párizsi merénylet utáni napokban a briteknél három, a németeknél egy, a lengyeleknél hat embert tartóztattak le terrorizmus gyanújával, a német Hamburger Morgen Post szerkesztőségét vasárnapra virradóra felgyújtották, mert leközölte a francia szatirikus lap Mohamed-karikatúráit.

Ami a biztonságpolitikát illeti, a párizsi események hatására, a vasárnapi tüntetéssel egy időben az Európai Unió és az Egyesült Államok igazságügy- és belügyminiszterei megállapodtak az információk egymás közötti hatékony cseréjéről. Ez nem újdonság, korábban is született már hasonló egyezség, azonban ezt senki nem tartotta be – nyilatkozta lapunknak dr. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, aki szerint Európa csak kullogott az események után. A brit titkosszolgálat vezetője, Andrew Parker hátborzongató bejelentést tett: ettől kezdve nincs abszolút biztonság. A briteknek van okuk aggodalomra, az MI5 600 olyan brit állampolgárt tart számon, akik csatlakoztak az Iszlám Államhoz, becslések szerint az onnan visszatérők 10 százaléka fog terrorcselekményt végrehajtani. A német hírszerzés 260 embert figyel meg a 4 milliós muszlim népességgel bíró Németországban.

A biztonságpolitikai szakértő szerint a jövőben nem a 2001. szeptember 11-ihez hasonló nagyszabású terrorakciókra számíthatunk, „egyszerű” merényletekre kell felkészülni, ami igencsak megnehezíti a titkosszolgálatok dolgát. Az al-Kaida bejelentette, ügynökeit ezentúl nem utasítja konkrét feladatokra, hanem saját maguknak kell célpontot keresniük. Vagyis hiába hallgatják le a telefonjaikat, olvassák e-mailjeiket, nem tudnak velük mit kezdeni. Éppen ezért az EUnak muszáj olyan jogszabályokat elfogadnia, amelyek csökkentik a szabadságjogokat.

A bevándorlókkal kapcsolatosan egységes álláspontot kell kialakítani az unióban, amelynek fő eleme a radikalizáció és nem pedig a migránsok elleni fellépés. Ennek érdekében módosítani kell a munkaerőpiacot, a lakhatás támogatását vagy épp a bevándorlók oktatását.

A skandináv államokon kívül azonban egyetlen európai ország sem rendelkezik a migránsok helyzetének kezelésével kapcsolatos hatékony programmal, így a tartós rendezés szinte lehetetlen.