Régen a vezető szent és sérthetetlen volt – most Orbánt egyes „demokraták” azért likvidálnák, mert nem üzen hadat Oroszországnak
mandiner.hu
„A tájékozódáshoz nem elég bejárni az országokat. Érteni kell az utazáshoz.” (Rousseau)
Szégyen, nem szégyen, évtizedes késéssel esett le, hogy a „majd visszafelé”, „majd jövőre” billogokkal ellátott talonvárosba, Ljubljanába nem tavasztól őszig jut el a siető vándor. Az árnyas folyóparti település nyáron nem pálya, úton az Adria vagy Itália felé a vonzást sosem győzheti le a választás. Ám hófödte hegycsúcs nem kihívója télen is fűtött, nagy meleg pulóverbe tekert kávézók teraszainak, így a február eleji időpont bölcs és megfontolt döntésnek bizonyult. Az utazás olyan művészet, amely segít megérteni a másfélét – állította még Rousseau. Igen ám, de manapság ezen a ponton éri az első meglepetés az utazót. Hol bujkál a másféle? – mindig is ez volt a legizgalmasabb kérdés. Ha sikerül is bekukucskálni az ott élők nagy meleg pulóvere alá, legtöbbször csak az látszik, mi bárhol mifelénk is – sirámok, összeurópai depresszió. Az első kávézós „sztori” két férfiról szólt, akik az elmúlt hetekben ugrottak ki csecsemőstül a balkonról. Olvasták a magyar híreket? – jött a döbbenettel vegyes gyanakvás.
Aztán, ha lassan is, de árnyaltabbá és szebbé vált a városkép. „Kava na zalogu” – állt a felirat a pult mögött, ami a tettek nyelvére lefordítva annyit jelent: hagyd ott egy kávé árát a szegényeknek. A 472. voltam a sorban. Városi legenda vagy sem, a helyiek szerint mindössze öt nélkülöző ember él a fővárosban, a Ljubljana több pontján fenntartott „szolidaritási kasszából” nekik is jut kevéske fűtött terasz. A látványcivilizációt megtestesítő, igaz, gyönyörű óvárosból kilépve a szocreál külváros sem cáfol rá erre. Gettó, nyomornegyed, a nyugati fővárosok elengedhetetlen kellékei valahogy nem ékelődtek be a Ljubljanica folyó és a várost körbeölelő hegyek közé. Persze, mert kicsi, így könnyű! Pedig nyilván nem a méret a lényeg. Az viszont tény, hogy alig 280 ezren lakják Ljubljanát, közülük 60 ezer diák, így nem véletlen, hogy Szlovénia a 26. helyen áll a globális tehetség-versenyképességi index adatai alapján. Ehhez persze pénz is kell, a szlovének GDP-jük majd' 6 százalékát költik közoktatásra. Így tényleg könnyű. Rousseau meg tuti boldogan forogna itt a sírjában.
mandiner.hu
ripost.hu
life.hu
vg.hu
haon.hu
origo.hu
nemzetisport.hu
magyarnemzet.hu
nemzetisport.hu
magyarnemzet.hu
nemzetisport.hu