Pacsirtaszó a mezőn

Valóságos légihíd létesül hamarosan hazánk fölött a vonuló madarakból. A nálunk fészkelő költözők már február közepétől érkeznek: az elsők között mutatkozik a seregély, a mezei pacsirta és a bíbic. Ugyanakkor útra kelnek az itt telelő északiak – így a fenyőpintyek és a csonttollú madarak –, melyek többsége a skandináv országokból érkezett.

Ország-világValló László2015. 02. 21. szombat2015. 02. 21.

Kép: , Image: 3357204, License: Rights-managed, Restrictions: , Model Release: no, Credit line: Profimedia, Alamy, Fotó: Profimedia

Skylark Alauda arvensis
, Image: 3357204, License: Rights-managed, Restrictions: , Model Release: no, Credit line: Profimedia, Alamy
Fotó: Profimedia

Az átmenő forgalmat tovább növelik a délről északra tartó fajok, köztük a darvak, első csapataik márciusban láthatók. Vonulásuk valóban országos esemény, hiszen az európai daruállomány mintegy fele, 60-70 ezer példány röpül át fölöttünk, miközben nagy számban meg is pihennek nálunk.

A mi délről érkező mezei pacsirtánk azonban nem megy tovább, hanem költőhelyet foglal. Gyakran már Zsuzsanna napján hallható, s ha napsütéses, szép az idő, hajnaltól estig énekel. A nyílt, művelt területek, rétek, mezők lakója, az erdőségek és a vízi élőhelyek kivételével szinte mindenütt előfordul. Verébszerű kis madár: hasa piszkosfehér, a háta világos- és sötétbarna foltokkal pettyezett. A tojónál nagyobb termetű hím ékessége a tollbúb, melyet képes fölmereszteni. (A termetesebb búbos pacsirta búbja ehhez képest hosszabb és hegyesebb.) Először meglapul, ha az út mentén közelítünk hozzá, majd fölröppen, s alacsonyan a föld fölött „szitálva” odább száll. Gyakran láthatjuk éneklés közben, amikor mind magasabbra emelkedik, majd 100- 150 méteren (ahol már alig látni) megáll és egy helyben lebeg.

A mezei pacsirta (Alauda arvensis) kis gödröcskékbe, talajrepedésekbe építi fészkét, amit fűvel bélel. Rendszerint kétszer költ évente, a fészekaljak 3-5 tojásból állnak, ezeket a tojó kelti ki, de a fiókákat mindkét szülő eteti. Jellemző, hogy amikor az eleséggel visszaérkeznek, mindig a fészektől kicsit távolabb landolnak, hogy eltereljék a ragadozók (rókák, menyétek, mezei pockok, réti héják) figyelmét. Táplálékuk rovarokból, gilisztából áll, de a fiókáiknak főleg hernyókkal kedveskednek.

A pacsirta hazai állománya változatlannak mondható (a párok száma félmillió körüli), nálunk védett, eszmei értéke 25 ezer forint. Ám Dél-Európában még mindig dívik a hálós befogása (más kistestű énekes madarakkal egyetemben). A csempészett madarak gyakran az olasz ínyencek asztalán végzik, ahol például a pacsirtanyelvből készült aszpikos pástétom fejedelmi éteknek számít. (Elgondolni is borzasztó, hány kis énekesnek kell odavesznie az efféle élvezetekért…)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek