Egy beugrásból villámcsapásszerű élmény lett! Varázsigéktől a rögvalóságig

Hogy mégis kicsoda Végvári Fruzsina?

A budai lankák otthont jelentő világából a pécsi tudományegyetem francia–ógörög–latin szakára jelentkező fiatal lány negyedéves egyetemistaként, Erasmus-ösztöndíjjal került ki a francia városba.

Ahol aztán fölfedezte magának a papirológia tudományát, és az oly mértékben magával ragadta, hogy végül a szakdolgozatát is e tárgyból írta. Jelesül a varázsigékből, melyek a nedvességet kizáró amulettekben maradtak ránk feltekercselt nádpapíron.

– Ahogy más olvasni számítógépen és könyvből, úgy különbözik a papirusz silabizálása is a nyomtatott papírétól. Elképesztő élmény Egyiptomból származó ógörög, latin vagy kopt szövegeket olvasni – lelkesedik Fruzsina. – Az egyik legérdekesebb leleten például 2000 évvel korábban szerelmi bűvigékkel próbált hatni egy fiatal hölgyre az epekedő férfi, egy egyiptomi istenhez fohászkodott, ógörögül, héber formulákkal.

Az emlegetett tolmácsolás, az elesettekkel való első igazi találkozása elementáris hatást tett rá. Rögvest odahagyta doktori iskoláját, a francia kormány ösztöndíját, és a hátrányos helyzetű emberek segítését tűzte ki élete céljául.

Először felnőtt fogyatékosok otthonában önkénteskedett, majd állami gondozott gyerekek mellett helyezkedett el, később szellemi fogyatékos vak gyerekekről gondoskodott. Időközben elvégezte a szociális képzést nyújtó főiskolát, és 2010 óta a svájci határ közeli Franche-Comté régióbeli, Doubs megyei, 4500 lelkes Maîche településén dolgozik egy államilag dotált, országos, civil egyesületi hálózat alkalmazottjaként, szellemi fogyatékos gyerekek speciális nevelőjeként.

– Franciaországban a 2005-ös, új törvényrendelet szabályozza a fogyatékosok ellátását. A gyerekek integráltan vesznek részt az óvodai ellátásban és az iskolai oktatásban is. Mindemellett speciális fejlesztést is kapnak, fogyatékosságuk jellegétől és mértékétől függően. Tehát a látás- és hallássérültek a látó és halló társaikkal tanulnak együtt, előrehaladásukat nemcsak a pedagógus, de a mellé beosztott gondozó, nevelő segíti. Mondanom sem kell, ott evidens, hogy a sérült és ép gyerekek együttléte mennyire meghatározza később, a felnőttkorukban a szociális érzékenységüket, az elfogadást, a segítségnyújtásra való hajlamukat. Én elsősorban a szellemileg elmaradott gyermekek szocializációjával foglalkozom. Rengeteget játszom velük, ami nem egyszerű, mert mozgásszervi gondokkal is küszködnek. Ugyanakkor a szülőket nevelési tanácsokkal látom el, merthogy közösen, együtt kell folyamatosan kezelnünk a kicsik problémáit – ecseteli a munkáját az életét Franciaországhoz kötő Fruzsina.

Meghatározó élményként emlékszik vissza azokra a tapasztalatokra, amelyeket itthon, Budapesten élt át, amikor tanulmányútra érkezett az Oltalom Egyesülethez. Iványi Gáborék „Fűtött Utca” éjjeli menedékhelye, valamint a hajléktalan, függő, állami gondozott fiatalokkal foglalkozó civil Diótörés Alapítvány munkája azóta is fogalom és hivatkozási pont a francia kollégáinál.