Hangulatos zugok a hajdani orfeumban - Berta a moziban fiúzott

Visszaverik a tükrök az arany csillogását és a csillár fényét, miközben hátradőlünk a bordó bársonnyal bevont székben – az Uránia dísztermében már a környezet is ünnepivé varázsolja az élményt. Az épületre méltán lehetünk büszkék: lelkesen írt bele a vendégkönyvükbe az angol Károly herceg, a színész Colin Firth, a zeneszerző Andrew Lloyd Webber, a filmrendező Roman Polanski, s mindannyian elképedtek e hely szépsége láttán. Belegondolni is rossz, hogy a 2002-es felújítás előtt három évig zárva volt e pompás mozi, mert a multiplexek korában kis híján tönkrement. A túlélés ma sem könnyű: nemzeti filmszínházunk most annyi állami támogatásban részesül, amely csak egyharmada a 13 éve kapott összegnek.

– A film kezdetben mutatványszámba ment, ezért is nagy dolog, hogy az Uránia a tudományos ismeretterjesztés bölcsője lehetett. Ma az a hivatásunk, hogy elsősorban magyar filmeket tartsunk műsoron, idén például száz hazai dokumentumfilm vetítését tervezzük. A fiatalok gyakran csak legyintenek a filmtörténet régi értékeire, de ha már megnéznek egy-egy időtálló alkotást, a szájuk is tátva marad. Külföldi filmes fesztiváloknak, díszes premiereknek is otthont adunk – tudtuk meg az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatónőjétől, Bakos Edittől, aki körbekísért „birodalmában”.

– Újabban pedig más műfajok felé is nyitunk, például a Metropolitan Opera és a Bolsoj Balett előadásait is élvezhetik itt a nézők, még ha távolból is. Sőt már külhoni képzőművészeti tárlatokat is bemutatunk. Legelőször a londoni Leonardo-kiállítást, legutóbb pedig a Vatikán kincseit csodálhatták meg a látogatóink. Májustól az Ermitázst fedezhetik fel, majd többek között Matisse, Van Gogh, Vermeer és az impresszionisták tárlatát láthatják. Ma sok mozis kongatja a vészharangot – az igazgatónő szerint okkal. Amióta a Magyar Mozgókép Közalapítvány megszűnt, az artmozik támogatása kiszámíthatatlanná vált, működésük pedig tervezhetetlenné.

Nincs pénz reklámra, holott már nem elég kitenni egy plakátot és hátradőlve várni, hogy tóduljanak a nézők. A hazai mozik jegybevételének 90 százalékát a plázák viszik el, miközben az internetes filmletöltések is e szakmát károsítják. A digitális technika villámgyorsan elterjedt. Régen az új filmek kópiája jókora fémdobozban érkezett a forgalmazótól, ma csak egy winchestert küldenek a moziknak, titkos kóddal.

Miért járunk moziba, ha otthon, melegítőben, sörrel a kézben is bármit megnézhetünk? Bakos Edit szerint a mozi valódi közösségi élményt ad. Más dolog a nagy vásznon, sötét teremben, másokkal együtt nézni a gyönyörű képeket. Ha pedig többórás, „maratoni” opera- előadásra érkezik az elegánsan öltözött néző, abban az illúzióban ringathatja magát, hogy – majdnem – a New York-i Metropolitanben hallgatja a muzsikát.