Újabb pofon az országnak. Példátlan módon hatálytalanított egy magyar törvényt Brüsszel

Nem kell befizetnie az érintett vállalkozásoknak a tavaly nyáron elfogadott törvény által előírt reklámadót. Ez a legfontosabb tanulsága az Európai Bizottság döntésének, miszerint azonnali hatállyal felfüggeszti az erre vonatkozó magyar jogszabályt. Az EU életében ez az egyik legsúlyosabb szankció, hiszen egy tagország belügyébe avatkozik bele ilyen kemény eszközökkel az EU irányításáért felelős grémium.

Az uniós döntés egyelőre nem végleges, de a jogszabály és az általa teremtett, kialakult helyzet tanulmányozása során a bizottság arra a következtetésre jutott, hogy azonnal lépnie kell. Egy mélyreható vizsgálatra van szükség, de annak idejére, biztos, ami biztos felfüggesztés mellett döntöttek. Mint a bizottság tagja, Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos is kifejezte a baj az a magyar törvénnyel, hogy az egyes médiatípusok és a különböző csatornák nem egyenlő versenyfeltételek mellett versenyeznek a reklámadó miatt a piacon.

Lényegében a magyar RTL Klub ügyéről van szó, amelyről hónapok óta hallani. S melyben az is hírlik, hogy a kormány kiegyezett a német tulajdonosokkal, s éppen emiatt már a jövő héten akarja a parlament tárgyalni a nevezett törvény módosítását, s a hírek szerint szétteríti 5-10 százalékos adókulcs általános alkalmazása mellett az adónemet. Ez ellen aztán a kisebb bevételű és hasznú sajtóvállalkozások tiltakoznak, hiszen akár egész nyereségük, vagy éppen a működőképességük kerülhet az új sarc befizetés miatt veszélybe. A kormány célja egyértelmű: ha új formában is, de a tavalyi törvényhez hasonlóan a mostani változtatás során is be akarja szedni a tervezett 6-7 milliárd forintot. Erről az ügyről nem szól az EB döntése. Brüsszel azt kifogásolta, hogy a 0-tól 50 százalékig terjedő adókulcsok nem a nyereséget, hanem a reklámbevételeket terhelik. A bizottság szerint így a kisebb bevételű vállalatok még bevételükhöz viszonyítva is jelentősen kisebb adóterhet viseltek a nagyobb cégeknél, míg ha a nyereségre vetnék ki az adót, az indokolható lenne azzal, hogy a jövedelmezőbb vállalatok nagyobb terhet is elviselhetnek.