Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Az új polgári törvénykönyv hatálybalépésekor az öröklési jogban jelentős változások történtek – hívta fel a figyelmet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara. A privatbankar.hu összefoglalta a változások leglényegesebb mozzanatait.
- Ha az elhunyt nem végrendelkezett, a törvényes öröklési rend alapján száll át a hagyaték. A törvényes öröklés rendjében az első helyen a lemenő egyenes ági rokonok, vagyis a gyerekek állnak, minden gyermek egyenlő arányban örököl.
- Az öröklésből kiesett gyermek esetén távolabbi leszármazó, tehát az unoka örökölhet.
- Ha nincs gyermeke az örökhagyónak, akkor szülei és özvegye ötven- ötven százalékban örökölnek.
- Az özvegyi jog által biztosított lakás és annak berendezése mellett az özvegy a hagyaték további vagyontárgyainak felét is megkapja, a másik fele pedig az elhunyt házastárs szüleire száll.
- Végrendeletet bárki készíthet, aki azt szeretné, hogy a törvény által meghatározott öröklési rendtől eltérően alakuljon halála után vagyona háramlása (jog visszaszállása arra, aki másra átruházta).
- A végrendelet készülhet ügyvéd által, közjegyzői okiratba foglalható, de jogi képviselő bevonása nélkül is megírható.
- Minden esetben figyelembe kell venni a végrendelet tételének a szabályait, amelyek az új törvény szerint egyszerűsödtek. Mostantól például nem kötelező elem a keltezés. Korábban volt rá példa, hogy egy jól előkészített végrendelet azért vált érvénytelenné, mert nem volt rajta keltezés.
- Ha valaki nincs tisztában a végintézkedés alaki előírásaival, az illetékes közjegyző díjmentes felvilágosítást ad a változásokról, formai követelményekről.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu