Eseménydús 0-0 - válogatottunk tétován, sok-sok hibával múlatta az időt

A múlt vasárnapi, görögök elleni összecsapás előtt 7 ponttal álltunk a harmadik helyen a 10 pontos Románia és a 9 pontos Észak-Írország mögött. A görögök 4 mérkőzésen egyetlen szerzett pontja a csoport utolsó helyéhez volt elég, így nekik az Üllői úti összecsapás az utolsó szalmaszálat jelentette: csak győzelem esetén maradt volna esélyük a továbbjutásra. Nekünk pedig, ugye, ott ült a kispadon Dárdai Pál, akivel eddig még nem kapott ki a válogatott. Nem csoda hát, hogy a 22 ezer jegy elővételben elfogyott, a közönség bizakodott, s nemcsak a lelátón, hanem a tévéképernyők előtt is: egy rögtönzött közvélemény-kutatás szerint a szurkolók 60 százaléka tippelt a mieink győzelmére.

A játék aztán nem igazolta a nagy várakozást, a gól nélküli meccsen válogatottunk tétován, sok-sok hibával múlatta az időt. A mezőnyben a görögök akciói tűntek tetszetősebbeknek, ami azért nem csoda, hiszen a 2004-es Európa-bajnokot tisztelhettük bennük – még akkor is, ha Otto Rehhagel, akkori szövetségi kapitány óta gazdasági csődöt is megéltek a hellének. Márpedig egykori klasszikusunk, Puskás Öcsi szerint: „Kis pénz – kis foci.” De hát nálunk azért jól mennek a dolgok, épülnek a pályák, pénz is csurran-cseppen, lehetne akár utánpótlásunk is a számos akadémiából – mégsem voltunk képesek maradandót alkotni ezen a hűvös tavaszi estén sem.

Nagy baj nincs, mondják a statisztikák hívei, a harmadik helyen állunk, négypontnyi előnnyel a negyedik helyezett finnek előtt. Ez igaz. Viszont a mi mérkőzésünk előtt láthattuk a televízióban az északírek összecsapását a finnekkel: a 2-1 arányú, megérdemelt hazai győzelmet a „rokonaink” ellen. Sőt azt is láthattuk, hogy az északírektől itthon elszenvedett 1-2-es vereség miatt nincs miért keseregni: jobb csapattól kaptunk ki.

Hogy aztán hogyan tovább? Június 13-án Finnországba megyünk, szeptember 4-én Romániát látjuk vendégül (odakinn 1-1-et játszottunk), szeptember 7-én Észak-Írországba látogat válogatottunk, október 8-án a Feröer-szigetek legénysége érkezik hozzánk, aztán a záróakkord: október 11-én Görögországban végleg megtudhatjuk, mire jutottunk?

Addig pedig: Hajrá, magyarok! – mint már annyiszor…