Felkészül: Sarkozy - Átállított váltó

Nicolas Sarkozy ellenzékben lévő pártja, az UMP 101 megyéből az előzetes számítások szerint 64–70 megyét irányíthat a következő hat évben. A jobbközép Népi Mozgalom Uniója és jobboldali szövetségeseinek sikere ismét reflektorfénybe állította a tavaly szeptemberi közvélemény-kutatások szerint akkor épp mélyponton lévő egykori elnököt. A politikus nimbuszát ugyanis jócskán megtépázta a személyével szoros összefüggésbe hozott pártfinanszírozási botrány. Győzelmét nem is annyira saját dicsőségének, mint inkább a kormányzó szocialisták egyértelmű elutasításának tulajdonította.

A jobbközép győzelmének mértékénél is fontosabb, hogy ezzel az eredménnyel sikerült karanténba zárni a radikális jobboldali pártot, a Nemzeti Frontot. A bevándorlás- és unióellenességéről hírhedtté vált formációnak mindössze egy megyében sikerült többséget szereznie. A Nemzeti Front 25,1 százalékkal ugyan minden idők legjobb eredményét érte el az első fordulóban, ám az első becslések szerint még nem egyértelmű, hogy ez végül elegendő lesz-e legalább egy megye elhódításához.

A Marine Le Pen vezette párt elszigetelésének azonban ára van, az UMPnek mélyre kellett ereszkednie a diadalhoz. Sarkozy kampányában olyan szélsőséges, főleg a muszlimokat támadó szlogenekkel hódította el az NF-szavazókat, mint a női fejkendő kitiltásának ígérete az egyetemekről vagy az iskolákban a sertéshúsmentes menü megszüntetése.

Az UMP sikerével fordított arányban szerepelt le a François Hollande vezette francia szocialista párt: egy éven belül ez már a harmadik választási vereségük, így van miért aggódniuk a 2017-ben esedékes elnökválasztáson. A részleges eredmények szerint az eddig szocialisták által irányított 61 megyei tanácsból kb. 30-at veszítettek el, köztük olyan, hagyományosan a baloldal fellegvárának számító megyéket, mint északon Lille környékét vagy a bretagne- i Côtes-d'Armor-t. Pedig ezeken a területeken 1976 óta egyszer sem sikerült a jobboldalnak felülkerekednie.

Bár a részvételi arány csak 50 százalék körüli volt a 43 millió választópolgárral rendelkező Franciaországban, és a helyhatósági választások nyomán felálló megyei tanácsok hatásköre korlátozott – utak, iskolák, szociális szolgáltatások felett rendelkezhetnek elsősorban –, de ennek alapján élesen körvonalazódnak a két év múlva tartandó elnökválasztás erőviszonyai, s a következő regionális választások eredményeit is jelentősen befolyásolja.