Jogi esetek: Együtt szerezték

A volt férj arra hivatkozott, hogy a lakás a különvagyonához tartozik, hiszen a lakás kedvezményes megvásárlását biztosító elővásárlási jog a nagyanyjáé volt. Pusztán azért tudtak olcsón hozzájutni a lakáshoz, mert a nagymama volt a bérleti jog jogosultja.

Erre a feleség azt vetette ellen, hogy jó, de magát az alacsony vételárat már a házastársi közös vagyonból, illetve részben kölcsönből fizették ki. A nagymama pedig lemondott ugyan az elővételi jogról a javukra, s ezzel elvesztette a bérleti jogát, ami valóban vagyoni értékű, forgalomképes jog – ugyanakkor cserébe holtig tartó haszonélvezetet kapott. A bérleti jog alapján havi bérleti díj fejében lakhatott a lakásban, a haszonélvezeti jog alapján ingyen, ezért a haszonélvezeti joggal még jobban is járt, mint korábban. Mindezt úgy, hogy a nagymama egy fillért nem adott a lakás árába.

Amit a felek a házasság fennállása alatt közösen szereznek, az főszabály szerint közös vagyon, fele-fele részben illeti meg őket attól függetlenül, hogy például ki mennyit keresett. Ez alól a kivételt a különvagyon jelenti, ami nagyjából az, amit az egyik fél bizonyíthatóan még a házasság előtt szerzett vagy az ő családjától származik.

A bíróság úgy döntött, hogy a lakás nem a férj különvagyona, ugyanis az ára a közös vagyonból származott. A vételárkedvezményre jogosító elővásárlási jog a férj családjáé, vagyis a nagymamáé volt, de ő a bérleti jogát nem ajándékozta oda az unokájának, hanem visszterhes ügylettel elcserélte a haszonélvezeti jogra. Ebből következik, hogy a lakást a férj és a feleség közösen szerezték, ezért a feleség 1 tulajdonjogát be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.