Romániából és Lengyelországból kivonultak - most esetleg nálunk próbálkoznak

Kérdés azonban, hogy a bányajáradék 2 százalékra csökkentése által sikerül-e kecsegtetővé tenni az egyébként is kockázatos kutatást: a tapasztalatok szerint tíz fúrásból alig egykettő sikeres. Ez lehet az oka annak is, hogy az erre szakosodott cégek Romániából és Lengyelországból kivonultak, s most esetleg nálunk próbálkoznak. A magyar palagázkitermelés szempontjából nem bizonyult sikeresnek a szerbekkel való együttműködés. Az viszont tény, hogy a Makói-medence mélye hosszú időre elegendő földgázt rejt magában.

Ennek ellenére a kitermelésre tett kísérletek sorra kudarcba fulladnak, mert a jelenlegi technológiai ismeretek nem elégségesek hozzá.

Mindemellett a palagáz kitermelése igen nagy veszélyeket rejt magában a környezet szempontjából is, tudtuk meg a természetvédőtől. Egyrészt az üvegházgáz- kibocsátása nagyobb, mint a hagyományos gázé, másrészt pedig a vizeinket is szennyezéssel fenyegeti.

A repesztőfolyadék rákkeltő anyagokat tartalmaz, és ezt maradéktalanul visszaszivattyúzni nem lehet, erre irányuló sikeres kísérletről nem tudunk. Az pedig, hogy a palagáz-kitermelés válthat-e ki földrengést adott térségben, előre megjósolhatatlan.

A palagáz kitermelése speciális szaktudást igényel. Éppen ezért a palagázbányászok egyik helyről a másikra vándorolnak, amiből következik, hogy a munkahelyteremtő hatása is elhanyagolhatóan alacsony, nyilatkozta Botár Alexa.

Nem valószínű tehát, hogy a palagáz a közeljövőben elárasztja a piacot. Erre utal Tamaga Ferencnek, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elnökhelyettesének egy nemrég megjelent nyilatkozata is, amely egybecseng a természetvédőével abban a tekintetben, hogy a palagáz üzemi méretekben a mai technológiával nem termelhető ki.