Lomonoszov viszi a pénzt

Jóváhagyta az oroszországi Gazdaságfejlesztési Minisztérium második embere, Nyikolaj Podguzov azt a tervezetet, amely szerint három, épülőfélben lévő nukleáris reaktor munkálatainak tempójából visszavesz az állami kézben lévő, nukleáris üzletágban utazó Roszatom. Nem fog elkészülni a korábbi határidőre a Szentpétervár melletti új erőmű első blokkja, s ugyanez a sors vár egy-egy Novovoronyezs, illetve Szmolenszk melletti, szintén már létező erőmű szomszédságában felhúzandó új blokkra is. Podguzov miniszterhelyettes arra hivatkozva hagyta jóvá a létesítmények készre építésének elodázását, miszerint jelenleg az ország jelentős energiatöbblettel rendelkezik. Azt vetette előre: az új egységek igen jelentős csúszással lesznek üzemkészre építve. A szmolenszki erőmű esetében ez legkevesebb mint öt év, 2022-ről 2027-re tolták ki az üzembe helyezést, míg a másik kettő esetében legalább egyéves csúszást terveznek. Az energiatöbblet mérlege: a 2025-ig tervezett orosz atomerőművi blokkok számát hónapok alatt 32-ről 18-ra csökkentették.

Akadnak azonban olyanok is, akik szerint nem az energiatöbblet az oka a csúsz(tat)ásoknak. Alekszandr Nyikityin, a Bellona környezetvédelmi alapítvány elnöke azon a véleményen van, hogy a Roszatom Áttörés nevű programja szépen kiürítette a cég perselyét. Való igaz, hogy a vállalat rengeteg pénzt elszívó fejlesztésekkel foglalkozott az elmúlt időszakban.

Épülőfélben van egy 2020-ban üzembe helyezendő neutronreaktor, valamint egy úszó atomerőmű is – legyen bármilyen mély az orosz költségvetés zsebe, mégsem feneketlen, ezért komoly összegeket kellett elvonni a többi fejlesztéstől. Csak hogy érzékeljük az átcsoportosítást: az Akagyemik Lomonoszov úszó erőmű költségvetését nyolc év alatt 140 millió dollárról 740 millióra kellett bővíteni.

Egy mentőövet mindenképpen kapott a Roszatom. Múlt hét végén került nyilvánosságra, hogy Szaúd-Arábia orosz segítséggel építene atomerőműveket. Az arab országban jelenleg egyetlen ilyen létesítmény sincs, ezért egyből tizenhatot hozna létre – akkor is kell majd áram, miután elfogy a kőolaj. Ezeknek az árából talán sikerül folytatniuk az oroszoknak az otthoni erőművek korszerűsítését, az éveken belül felszámolásra ítélendő reaktorok kiváltását újakkal. És megoldják az „atomsitt” biztonságos elhelyezését – mert ez az orosz atomipar legnagyobb problémája.