Önzetlen gondozók - nem nézik tétlenül a csatangoló négylábúakat

Napjában kétszer bizonyos, hogy ki kell menni a telepre, tudtuk meg a telep vezetőjétől, Kovács Klaudiától. Reggelente Bognár Attila eteti a kölyköket, majd délután háromkor közösen lakatnak jól minden ebet, utána pedig következik a takarítás, akár estig is – attól függően, hogy éppen hány további önkéntes segít az alföldi város egykori gyártelepén lévő, jelenleg 114 kutya átmeneti otthonául szolgáló menhelyen. Mindezért pénzt egyik önkéntes sem kap, viszont annál többet áldoz a szabadidejéből. Szükség is van erre, mert az állattartás kultúrája még mindig hiányos mifelénk.

A szukákat sokan nem ivartalanítják, aminek a következménye a nem kívánt, majd utcára tett kölyök. Ilyen esetben válik szükségessé az alapítvány aktivitása, amely egyébként az önkormányzattal kötött szerződés szerint a gyepmesteri feladatokat is ellátja Törökszentmiklóson – havi 35 ezer forintért.

Ekkora összegből persze nem lehetne ennyi kutyát gondozni, ezért gyűjtik folyamatosan az adományokat is, ami nem feltétlenül jelent pénzt: sokan eledellel segítik a kutyák étkeztetését. Az egyik pékség kenyérrel látja el az ebeket, más heti 1000 liter vízzel tölti fel a tartályt.

Akárcsak országszerte, úgy ezen a menhelyen is folyamatosan várják az örökbefogadókat és az önkéntes segítőket. Ez utóbbiak által nem csupán a munka oszlik többfelé, hanem jut idő előadások tartására is a felelős állattartásról – amelynek elterjedésével egyszer talán a menhely munkájára sem lesz szükség. Ez az idő azonban ma még igen távolinak tűnik…