Borzongás napijegyre

ÉREZTÉK MÁR ÚGY egy kiállításon, mintha egyik pillanatról a másikra egy horrorfilmbe keveredtek volna – aminek a forgatókönyvét egyébként a való élet írta?! Emlékeznek még a borzongató libabőrre?! Kolléganőm a Sziklakórházban járt így, én pedig...

Ország-világ(szijjártó)2015. 07. 21. kedd2015. 07. 21.

Kép: Múmiakiállitás múmiavilág a Természettudományi Múzeumban 2015.04.10. fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter

Borzongás napijegyre
Múmiakiállitás múmiavilág a Természettudományi Múzeumban 2015.04.10. fotó: Németh András Péter
Fotó: Nemeth Andras Peter

A Magyar Természettudományi Múzeum Múmiavilág című időszaki kiállítása „sztárjának” kétségkívül a Buddha-múmia számított. Nem véletlenül, a buddhista szerzetes önmumifikált teste valóban elképesztő kultúrtörténeti „csemege” (amiről lapunk is említést tett ajánlójában).

A szerzetesek tudatosan készültek fel a halálra, háromszor ezer napig tartó rítus által kívántak eljutni a nirvánába. Az első ezer napban sóban gazdag és folyadékban szegény élelemmel táplálkoztak, hogy minden zsírt kivonjanak a szervezetükből. A következő ezer napban ezt a diétát egy rovarölő hatású fakéreggel egészítették ki, hogy haláluk után semmilyen élősködő ne támadhassa meg a testüket. Közben mindvégig meditáltak. Amikor közeledni érezték a véget, egy homokkal teli barlangmélyedésbe ültek be, és már semmilyen táplálékot nem fogyasztottak, a halálukig.

Ezután a többi szerzetes betemette a holttestet, ezer napra. Majd a mumifikálódott tetemet valamelyik buddhista templomba szállították, ahol védőszent lett belőle. Úgy tartották: aki képes volt ezt megtenni, az már életében megvilágosodott. Japánban betiltották a szertartást, mert öngyilkosságnak minősült, Kínában pedig a kulturális forradalom idején (majdnem) az összes Buddha-múmiát elégették – ezért is ritka látványosság volt ez a megmaradt, titokzatos eredetű darab.

Egészen addig ez vezette a borzongási listámat, amíg a kiállításra – az utolsó hetekben – meg nem érkezett „vendégként” Arányi Lajos orvos ötéves korában elhunyt kisfiának múmiája. A nemzetközileg ismert orvos úgy dolgozta fel az 1861-ben rászakadt gyászt, hogy a kis testet bebalzsamozta, és 1887. évi haláláig az (otthoni vagy a kórházi) íróasztala mellett tartotta. A gyermekmúmiát 1925-ig a család őrizte – ekkor szerepelt először és mostanáig utoljára kiállításon –, majd a Kórbonctani Intézetnek adták át, ahonnan 1969-ben átkerült a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba.

A SOM eddig etikai okokból nem tárta nyilvánosság elé (és a közeljövőben sem kívánja), merthogy a mai kor embere, a kultúrtörténeti háttér ismerete nélkül, elsősorban a bizarr látványosságot látná benne.

Dr. Arányi Lajos egyébként a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt, aki a patológiában elért eredményei mellett maradandót alkotott a régészetben és a műemlékvédelemben is. A kórbonctanon belül különösen mint a preparáció szaktekintélyét tisztelték, aki saját eljárásokat dolgozott ki. Ő balzsamozta be többek között Wesselényi Miklós, valamint Ferenc József és Sissy első lányának holttestét is. 

* * *

 

Rendőrmúzeum. Ide tervszerűen biztosan nem megy egy magamfajta ártatlan és gyanútlan nő, csak ha az egyik riportútja során, Budapest VIII. kerületében véletlenül bele nem botlik. Győzött a kíváncsiság. Aki szerencsésen túljut a buzogány alakú konstábler boton meg a négy szellőző furattal, a füleknél kétoldalt esővíz-levezető csatornácskával ellátott Zrínyi-sisakon, a testület történetének összes egyenruháján, a Vörös teremben már akár jól is szórakozhat a pártállami relikviákon – mielőtt kezdetét venné a horror!

Például a cinkotai rémmel. Kiss Béla jó hírű bádogosmesterként dolgozott, amíg be nem vonult katonának az I. világháborúban. Távollétében a szomszédai tetőjavítás alkalmával találtak rá a műhelyében arra a hét lecinezett bádoghordóra, amelyek mindegyikében – a fényképek tanúsága szerint – egyegy mumifikálódott női holttestre leltek. A nyomozás kiderítette, hogy a némi vagyonnal rendelkező cselédlányokat a férfi házassági ajánlattal az otthonába csábította, majd nyereségvágyból megfojtotta és elrejtette őket. Sosem felelt a tettéért, ugyanis úgy tudni, a háború során tífuszban meghalt.

Pedig ez csupán a kezdet – a 16 éven felüli szekció előtt, ahol az elmúlt száz év híres bűneseteit mutatják be. Akad itt gyilkosság, csonkítás, családirtás, gyomorforgató részletességgel taglalva és hatalmas makettel szemléltetve, kit hol ütöttek fejbe, akasztottak fel és erőszakoltak meg… A szexuálisan aberráltak és a pedofilok viszont megálljt parancsoltak. Tudják, vannak azok a borzongani vágyók, akiknek a libabőrhöz bőven elég a Fekete Angyal, a Whiskys meg a miskolci Bonnie és Clyde is.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek