Eltört a gonosz tengelye

BUSH ELNÖK BESZÉDE 2002 januárjában a végletekig kiélezte a már korábban sem szívélyes iráni–amerikai diplomáciai viszonyt. Aztán 13 évvel később Barack Obamának sikerült megkezdenie a két ország közötti vitás kérdések megoldását.

Ország-világVeseta Nándor2015. 08. 01. szombat2015. 08. 01.
Eltört a gonosz tengelye

Bár egymás keblére ölelése még messze van, de az iráni atomprogrammal kapcsolatos megállapodás fontos lépés a kölcsönös bizalom felé vezető úton. Persze még ez a megállapodás sem végleges, könnyen lehetséges, hogy az amerikai kongresszus ellenállásán megbukik és csak elnöki vétóval kép majd hatályba…

Mi változott az elmúlt években, ami az USA-t politikájának megváltoztatására késztette? Először is az emlékezetes arab tavasz, majd megbukott az egyiptomi és a líbiai rezsim. Szíriában viszont meddő maradt az elnök hatalmának megdöntésére irányuló kísérlet. Nem sikerült exportálni az amerikai típusú demokráciát sem Irakba, sem Afganisztánba. Oroszország a nyolcvanas évek elejét idéző viszonyba került Nyugat-Európával és az Egyesült Államokkal. Irak és Szíria romjain megszületett az Iszlám Állam, terrorcselekményeik nyomán emberek milliói menekülnek nyugatra. A közel-keleti térségben meghatározó USA-szövetséges Törökország a kurdkérdés miatt csak korlátozott mértékben hajlandó segíteni. Az Iránnal szembeni gazdasági embargó – bár súlyos gazdasági károkkal járt – hosszú évek alatt sem érte el a titkon kívánt célt, a kormányzat bukását. A sors fintora, hogy az USA és Irán érdekeinek egyre nagyobb lett a közös metszete. A háttérben már egy ideje kénytelen-kelletlen együttműködtek, eljött az ideje hivatalossá tenni a kapcsolatokat.

Irán a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) egyik meghatározó tagjaként a régió többi olajhatalmával való együttműködésre ítéltetett. Az ellenőrizetlen hátterű és mértékű iraki és szíriai olajexport azon túl, hogy az OPEC számára is gazdasági kockázatot jelent, bizonyos részben az Iszlám Állam bevételeit gyarapítja, instabillá téve a környező országokat. A megállapodással viszont hatalmas távlatok nyílhatnak az amerikai és az európai vállalatok számára.

Már most is érezhető az üzemanyagárak újbóli csökkenése. Még véget sem értek a tárgyalások, amikor az olajár a korábbi mélypont felé közeledett: az elmúlt egy hónapban 20 százalékot is esett. Az olajkitermelő cégek sorra halasztják el beruházásaikat, az Iránból érkező olcsó olajszármazékok pedig tartóssá tehetik a mostani árakat. A magyar fogyasztók a görögök újabb megmentése révén egyszerre élvezhetik a forint erősödésének és az olajár csökkenésének együttes hatását. Két ütemben, 11 forinttal csökkent a MOL által értékesített benzin és 5 forinttal a gázolaj nagykereskedelmi ára, s további 2-2 forintos árcsökkenést is bejelentettek. S hogy meddig csökken? Az OPEC rendkívüli találkozót hívott össze – a piaci szereplők árgus szemekkel figyelik, miképpen változnak majd az erőviszonyok, illetve a kitermelési kvóták a szervezeten belül.

Az Iránnal való együttműködés sikerének fontos fokmérője lehet a Magyarországot is súlyosan érintő menekültkérdés. Az otthontalanná váló iraki és szíriai állampolgárok többsége legszívesebben hazamenne, ha lenne hová. Európának tehát elemi érdeke, hogy a mostani tárgyalásokat újabbak kövessék. A tőkepiaci befektetők pedig ennél is többet remélnek: óriási beruházásokat, vegyesvállalatokat és emelkedő részvényárakat.

Ön is lát ebben lehetőséget? Keressen minket!

 

Szerzőnk, Veseta Nándor a GeoPro munkatársa
www.geopro.hu
Telefon: 06 1 489 8800
E-mail: [email protected]
 

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek