Szenvedély és ráció

A kurátorok Perlrott Csaba Vilmos (1880–1955) életmű-kiállítását a címbeli két kifejező szóval illették, melyek azonnal megérintik a látogatót, ahogy körbepillant a tárlaton. Nagybányai hangulatok, kecskeméti házak, ragyogó csendéletek, aktok, jelenetek Párizsból és később Budapest pereméről. Nyilván egyéni, hogy kit mi ragad meg leginkább, de az asztali csendéletek, az aktok finom ábrázolása és a portrék a fő pillérei a bemutatónak.

Ország-világ(lengyel)2015. 08. 11. kedd2015. 08. 11.
Szenvedély és ráció

Az életút nagyobb állomásai egyedülálló minőségben és mennyiségben jelennek meg: a szentendrei Ferenczy Múzeum kiemelkedően gazdag gyűjteménye mellett számos országos és vidéki múzeum anyaga, illetve magángyűjtőktől kölcsönzött képek is láthatók. A művésznek utoljára 1952-ben rendeztek kiállítást, itt hát az ideje a nagy ívű emlékezésnek. 

Perlrott Csaba Vilmos a XX. századi magyar festészet egyik kimagasló alkotója, igazi újító. Munkásságát a műtárgypiac is nagyra értékeli: képei keresettek a gyűjtők körében, súlyos tízmilliókat is megadnak érte. Apja órásmesternek szánta, de őt inkább a színészet és a rajzolás érdekelte. A nagybányai festőiskola növendékeként kezdte tanulmányait, mesterei és példaképei között Matisse, Picasso, Koszta József, Ferenczy Károly nevét említhetjük. 

Párizsban találkozott a korszak legnagyobb festőivel, Matisse kedvenc tanítványa volt. Tíz évet töltött Kecskeméten, majd 1919-ben feleségével az önkéntes német- és franciaországi emigrációt választotta, csak öt év múlva tért haza. A nyarakat eztán Nagybányán, a teleket Párizsban töltötte, életének utolsó évtizede pedig Szentendréhez köti. Korában a legtöbbet kiállító festő volt, fáradhatatlanul alkotott, s világot járt művészként mindig a frisset hozta el Magyarországra.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek