Szerelem az aszfalton

Párzási időszakban különösen óvatlanok a vadak, ezért az Országos Magyar Vadászati Védegylet és a vadászkamara is felhívást intézett az autósokhoz, melyben az őznász miatti fokozott balesetveszélyre figyelmeztetnek. Ilyenkor a suták és az őket, illetve egymást kergető bakok is kevésbé elővigyázatosak, így gyakrabban ugranak ki az autók elé. Ezért az autósok különösen a nehezen belátható útszakaszokon legyenek figyelmesek, és a vadveszélyt jelző táblákat is vegyék komolyan.

Ha a megriadt vad mégis kiugrik a jármű elé, az egyetlen jó lehetőség a vészfékezés, sose rántsuk félre a kormányt – tanácsolják. A vadat elütni még mindig kisebb baj, mint a szembejövő autóval ütközni. Ha sikerült elkerülni, hogy elüssünk egy vadat, akkor se legyünk túl merészek, hanem számítsunk arra, hogy újabb állatok bukkanhatnak fel.

A Vadászati Védegylet szerint a vadbalesetek meglehetősen gyakoriak és a számuk folyamatosan emelkedik. Ennek részben az az oka, hogy jóval számosabb hazánkban a nagyvad – 1960-ban 68 ezer őz élt az országban, most pedig 370 ezer –, másrészt több autó jár az utakon, és a sofőrök is gyorsabban hajtanak. Tavaly ötezernél több vad elütését jegyezték fel, a legtöbbször őzet gázoltak el. Az idén nyár elején egy vaddisznó okozott két áldozatot is követelő szerencsétlenséget Jánoshalma közelében.

Gyakran előfordul, hogy a vadászok csak a nyomait találják, hogy valaki vadat gázolt, mert vélhetően elvitte a zsákmányt – ami viszont lopásnak minősül. Sokan nem tudják, de ha vad és gépjármű ütközik, az közúti balesetnek számít, ezért nem szabad elhagyni a helyszínt, hanem feltétlenül értesíteni kell a rendőrséget. A helyszínelés segíthet a későbbi vitás kérdések, netán perek tisztázásában.

A vadászatra jogosult szervezet képviselőjével is közölni kell a baleset hírét, amiben a rend őrei is segíthetnek. A vadásztársaság kára egyébként akár milliós is lehet például egy kifejlett szarvasbika esetében (az őznász után jön a szarvasbőgés). Ha egyik fél sem vétkes, az autóban okozott vadkárt csak a teljes körű cascobiztosítás téríti meg. Más esetben csupán akkor bízhat kára mérséklésében az autós, ha a kötelező felelősségbiztosítása mellé néhány ezer forintért kiegészítő biztosítást kötött – az európai uniós országokban ez bevált megoldás. Főleg azoknak ajánlják a vadkár elleni kiegészítést, akik olyan helyen laknak, amerre gyakran vonulnak a vadak.

A vadásztársaság akkor állhatja a gépkocsi kárát, ha hibázott: például a közútra hajtotta a vadat, vagy etetőt, itatót helyezett ki az út közelébe, illetve a veszélyt jelző táblát nem rakta ki. Megesik, hogy a társaság a vadat ajánlja fel kártérítésül a kisebb kárt elszenvedett autósnak.

A vadakról a gazdáknak is a kellemetlenség jut az eszükbe: egyre többen panaszkodnak, hogy az elszaporodó nagyvadak lelegelik a termést. A törvény szerint a vadászatra jogosult társaságnak kell állnia a kárt, amit a szarvas, őz, vaddisznó, muflon, vadnyúl okozott a szántóföldön, szőlőben, gyümölcsösben, a csemetekertekben. Csakhogy a belterületen álló házak kertjei nem számítanak vadászterületnek. Így sokan hiába küszködnek azzal, hogy a kertekbe belátogató szarvasok lelegelik például a zöldborsójukat, ez ellen a vadászok sem tudnak mit tenni. Hasonló esetekre panaszkodtak Nógrádban és Heves megye több településén is. Eger közelében és a Mátrában is megesett, hogy a polgármesterek engedélyt kértek a rendőrségtől a kerteket háborgató vaddisznók kilövésére. Máshol vadriasztókkal kísérleteznek, vagy a jó magas kerítésben bíznak. Sokan az új vadászati törvénytől várják, hogy megoldja az egyre tetemesebb vadkár miatti gondokat – ez ősszel kerülhet a parlament elé.