Prológus - Sorsunk címszavakban

Az 1945-ös első számon büszkén virít a felirat: „A Magyar Kommunista Párt földmíves hetilapja”. Felelős szerkesztő: Gyenes Antal. A második számtól immár van főszerkesztő: Kállai Gyula, aki akkor a Kommunisták Magyarországi Pártja központi vezetőségi tagja volt. 1947. április 6-tól új főszerkesztő érkezik: Nagy Imre, s a lap fejléce is júniustól változik: „A magyar parasztság hetilapja” lesz a Szabad Föld. 1948-tól „A magyar parasztság képes hetilapja”, 1949-től pedig „A magyar dolgozó parasztság hetilapja” leszünk, az új főszerkesztő Szabó Pál író. 

1956 első számát felelős szerkesztőként Szentkirályi János jegyzi. A forradalom után Szentkirályi neve lekerül az impresszumról, helyette ez olvasható: Szerkeszti a szerkesztőbizottság. 1957 tavaszától visszatér Szentkirályi, főszerkesztőként. 

1963-tól a lapot „A magyar parasztság hetilapja”-ként aposztrofálják. 1971 nyarától pedig megérkezik a leghosszabb időt a főszerkesztői székben eltöltő Eck Gyula, aki egészen 1994 közepéig viseli ezt a tisztséget. Közben változik a fejléc: „A magyar termelőszövetkezeti parasztság hetilapja”, a „Hazafias Népfront és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának hetilapja”, „Társadalmi, politikai és családi hetilap”, majd a rendszerváltozással „Független társadalmi és családi hetilap” lettünk. 

1994 közepétől fölgyorsult az idő. Két-három évenként követik egymást a főszerkesztők, és szinte választási ciklusonként vált irányt a lap politikai beállítottsága. Mindez ugyan kiváltja az olvasók éles nemtetszését, hiszen volt olyan év, amikor majd' százezer előfizetőt veszít a Szabad Föld, ám a lapért való marakodás nem csitult. Tizenkét éve, hogy a Geomédia, egy gazdasági társaság tulajdonolja a lapot, amely tüstént zászlójára írja: a lap kerülni fogja az aktuálpolitikát. Tizenkét év alatt sikerült megállítani a példányszámesést, s a magyar lappiacon a Szabad Föld visszanyerte illusztris helyét az élbolyban. Azóta „A vidék családi hetilapja” szerepel a fejlécen.

Évek és árak

Az 1945-ös induláskor 5 pengőbe került egy Szabad Föld. Ám aztán elszabadul a pokol, hiszen a világ legdrámaibb inflációja is akkor indul. Az 5. szám már 8, a 10. pedig 50 pengő volt. A 100 pengőt a 11. számmal értük el. Az 1946-os évet 500 pengővel kezdtük, de már a 3. számért 1000 pengőt kellett fizetni. Május 12-én egy újság ára vagy kétmillió pengő, vagy egy darab tojás. A 20-as szám vagy tízmillió pengő, vagy egy darab tojás. És így tovább: millpengők, milliárd pengők, billió pengők váltották egymást a címlapon, mígnem 1946 augusztusában megjelent a forint, s a lap ára 40 fillérre változott. 1948-ban lett 50 fillér, 1949-ben pedig 60. Ez az ár majdnem tíz évig tartotta magát, de 1957-ben 70 fillérre drágult az újság. 

Az 1 forintot 1960-ban kérték el a lapért, ami még 1990 végén is csak 9,50-be került. A tíz forintot 1991 januárjában léptük át, mindjárt 14 forintra „javulva”. És így tovább: 1993 januárjától 25,50, 1994-től 32, 1996-tól 49, egy évvel később 67 forint volt a Szabad Föld ára. A száz forintot 2001-ben haladtuk meg (124 forint), a 200-at pedig 2010-ben. De a 300-at azóta sem mertük megcélozni. Miután azonban vásárlóink 95 százaléka előfizető, álljon itt a nekik nyújtott kedvezményes ár, amely éves előfizetés esetén 225 forint.