Felrobbantott békemenet

Ankarában szombaton egy békemeneten történt kettős robbantás.

A béketüntetést a közalkalmazotti szakszervezetek konföderációjának felhívására szervezték, az összegyűltek a kurd Népi Demokratikus Párt (HDP) zászlóival vonultak fel, s épp egy hagyományos kurd körtáncot jártak, amikor az első pokolgép felrobbant. A felvonulásnak az lett volna a célja, hogy a törökországi kurd lázadók és a török biztonsági erők között kiújult erőszak leállítására szólítson fel. Aki a feszültséget és békétlenséget akarta szítani, bárki legyen is az, elérte célját.

A kurd kisebbséget képviselő pártok az ország kormányát, a kabinet viszont a kurd kisebbséget is okolja a terrorcselekményért. Az újabb török–kurd összecsapásra nem kellett sokat várni, már közvetlenül a robbantás után kitört a felvonulók és a helyszínre érkező rohamrendőrök között. A zavargások nyomán keletkező könnygázfelhő megakadályozta a mentősöket abban, hogy a sérülteket időben ellássák. Az ellenségeskedésről sokat elárul, hogy még a halottak számát illetően sincs egyezség.

A török hatóságok 97 áldozatról és 160 sebesültről adtak jelentést, a kurdok szerint viszont az elhunytak száma 127.

A török miniszterelnök, Ahmet Davutoglu szerint négy csoport lehetett képes a merénylet elkövetésére. Az egyik az ország délkeleti területein tavasszal újból felkelést kirobbantó kurd szeparatista szervezet, a Kurd Munkáspárt, a PKK. Ezenkívül az Iszlám Államot és két baloldali mozgalom képviselőit is a lehetséges elkövetők közt említette a török miniszterelnök.

Ezzel szemben a kurdok felvetése, miszerint a török kabinet áll a terrorcselekmény mögött, szintén nem alaptalan. A kurdok között általános az a vélekedés, hogy a júniusi, dél-törökországi suruci vérengzést az Iszlám Állam a török fegyveres erőkkel együttműködve követte el. Ezt a feltevést erősíti, hogy a török haderő szíriai beavatkozása rendre kurd területeken zajlik, így a hadviselés inkább szól a kurd szakadárok, mint az Iszlám Állam legyőzéséről.