Jogi esetek: Ügyetlen felperes

A perben a régi polgári törvénykönyv 370-es paragrafusára hivatkozott, mely szerint „ha harmadik személynek a dolgon olyan joga áll fenn, amely a vevő tulajdonjogát korlátozza, a vevő (…) tehermentesítést követelhet. Ha a tehermentesítés lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, a vevő a szerződéstől elállhat, és kártérítést követelhet.”

Az eladó mindössze azzal érvelt, hogy az ingatlanon senkinek nincs olyan joga, ami a vevő tulajdonjogát korlátozza. A lakáson nincs jelzálog, egyszerűsítve annyi a helyzet, hogy az a lakásszövetkezet tagja, akié a lakás, és ő fizeti a panelprogram hitelének részleteit, ahogy egyébként élvezi annak előnyeit is. Amíg övé volt a lakás, ő fizette, miután a vevő megvette, neki kell fizetni, ennyi az egész.

A vevő azzal vágott vissza, hogy a lakásszövetkezet követelése is teher, ami korlátozza a lakástulajdont. Első fokon a vevő elvesztette a pert – a bíróság a lakásszövetkezeti törvény elemzése alapján semmi kivetnivalót nem talált abban, hogy a lakásszövetkezet a közös épület fenntartására és felújítására fordított összeget a mindenkori tulajdonostól beszedi.

Másodfokon a bíróság ismét elutasította a keresetet, de mondott egy érdekes dolgot: igaz, hogy a lakásszövetkezet követelése nem korlátozza a tulajdonjogot, viszont az eladó megszeghette az együttműködési kötelezettségét, ha erről nem szólt a vevőnek – ám erre a jogcímre nem hivatkozott a felperes. Másodfokon pedig ilyen nem hivatkozott jogcímet csak akkor vehet figyelembe a bíróság, ha ehhez a szükséges bizonyítékok a rendelkezésére állnak az elsőfokú eljárásból. Itt nem ez volt a helyzet – vagyis a vevő annak ellenére veszítette el a pert, hogy tulajdonképpen megnyerhette volna, ha a megfelelő paragrafusra hivatkozik.