Lovagkirály földjén

Céljuk az volt, hogy a Kárpát-medencében egyedülálló vallási és kulturális örökséget minél többen megismerjék. Az általuk feltérképezett útvonal a magyarországi Szabolcs-Szatmár-Bereg, a romániai Szatmár, Máramaros megyén, valamint az ukrajnai Kárpátalján halad keresztül. Kárpátalja középkori templomai jelentik a nyugati kereszténység keleti határvonalát, itt ér véget a gótika, s veszi kezdetét a fatemplomok földje és az ortodoxia. A viharos történelmű Kárpátalján viharos múlt jutott a templomoknak is. Sokuk elpusztult a tatárjárás után és a magyar szabadságharcok küzdelmeiben, a szovjet időkben pedig a legtöbbjükből ateista múzeum lett. Na de ami megmaradt!

A mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyénk, de még a romániai Szatmár is sokkal szerencsésebb volt az elmúlt századok során, a középkori templomoknak itt olyan sűrű hálózata maradt fent, amely messze földön egyedülálló. Az Alföld középkori templomainak nagy része a török dúlások áldozatává vált. Ez a vizek által körbezárt vidék azonban távol tartotta magától a hódító hadakat, az idegen kultúrákat. Így maradhattak fent páratlan gazdagságukban és szépségükben a kis középkori templomok, a melléjük épített fa harangtornyok, a freskók és a festett karzatok, a díszes kazettás mennyezetek és a faragott szószékek.

Nemrég a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési és Környezetgazdálkodási Ügynökség vendégeként indultam „templomútra” – Szabolcsból, az Árpád-kori templom és földvár tövéből. Európa egyik legnagyobb földvára ez, jó másfél óra kell, hogy a várfalakon végiggyalogoljon az ember. Csodás a panoráma: elöl a Tisza, a holtágak, azok mögött pedig a zempléni hegyek Tokajjal, Sárospatakkal, Sátoraljaújhellyel.

Szabolcs vezér, de még inkább Szent László földje ez, aki itt tartotta 1092 májusában híres zsinatát is, amely a magyar egyházi és politikai törvényhozás egyik legfontosabb mozzanata. Érdekessége, hogy azon nemcsak a papság és a főurak vettek részt, hanem a közemberek is. Ez a zsinat szabályozta többek között a papok házasságát, itt rendezték a tizedszedést, megállapították az egyházi ünnepeket és gondoskodtak megtartásukról. Tiltották a pogány módra való áldozást, rendezték a zsidók és izmaeliták viszonyait, továbbá szigorú törvényeket hoztak a női becsület és a családi élet biztosítására. Nem véletlen tehát, hogy a Nyírség kora középkori templomai tele vannak a Szent László motívumaival.

A lovagkirály a mai Kisvárda közelében győzte le 1085-ben az országra törő besenyőket, ennek emlékére templomot is emeltetett az Úr tiszteletére. A Kisvárdától néhány kilométerre található Anarcs középkori temploma Szent László-patrocínium, azaz királyi védelem alatt álló épület. A közeli Laskod református temploma őrzi az egyik legszebb, a XIV. század elején készült Szent László-legenda falképciklust. A baktalórántházai római katolikus templom falképén Szent László megkoronázását ábrázoló jelenet látható, amely attól különleges, hogy a Szűz Mária ölében lévő kis Jézus helyezi László fejére a királyi koronát, jelezve ezzel az égiek akaratát.

A Szent László-örökségtúra útvonalai vezetnek erre, de létezik beregi és kárpátaljai, partiumi, valamint a református, illetve történelmi emlékhelyeket felvonultató emléktúra is – bejárásukhoz egy év is alig elegendő. Első lépésként a határ innenső és túlsó oldalán harminchárom templom tudományos kutatása, majd tizenegy, illetve hét templom műemléki helyreállítása és látogatóbarát fejlesztése történt meg a közelmúltban. Vámosoroszi és Nagyszekeres kicsi falu, még ezren se lakják, de az 1500-as években mégis képesek voltak a csodára: megalkotni egy gótikus templomot, amelynek hálóboltozata maga a rejtély. Nem is igen értik a maiak, hogyan tudta létrehozni az akkori ember azt a bordás boltozatot, amely a mai építők legtöbbjén is kifogna! Orosziban érdemes a festett, faragott szószékvetőt is alaposan szemügyre venni, a legszebbek egyike Magyarországon. Nagyszekeres temploma és környezete pedig ma is olyan, mint öt-hatszáz éve. Pláne télen, amikor az itt folyóvá szélesedő Gőgő befagy, és a templomszigetet körülölelő jégen gyerekhad hancúrozik. Tisztára olyan, mint egy Bruegel-festmény – Szatmár közepén.